Kapanyél

Sokan pohárban vagy cserepes föld tetején hajttattak karácsonyra jácintot, krókuszt, esetleg tulipánt. Ha jó volt az időzítés, akkor ezek mostanában már igencsak kókadoznak. Ha viszont a hagyma kemény tapintású marad, nem szabad a szemétre dobni, érdemes megmenteni. A kevésbé gyakorlottaknak tudni kell, hogy az így virágzásra fogott hagymákat csak egyszer lehet hajtatni, de a kertbe kiültetve még évekig virágozhatnak. (A vízbe ültetett hagymák legkorábban két év múlva hajtanak virágot.)

Télen bármibe érdemes hagymást ültetni

2014. január 29. és február 1. között a Hungexpo területét ismét ellepik az agrárszektor képviselői. Tavaly is már úgy tűnt, hogy a Budapesti Vásárközpont megtelt, de a szervezők szerint idén még nagyobb, nettó 35 000 négyzetméteren várják a látogatókat.

Idén is együtt rendezik az AGROmashEXPO-t és az AgrárgépShow-t, ahol a hazai gépgyártók és -forgalmazók szép számban vannak jelen. Több pavilonban, de azért mégiscsak egy helyen látható minden újdonság, többek között az Év Traktora is.

Amint már sokan értesülhettek róla, tegnap volt a Kapanyél blog születésnapja. Az ünnepi alkalomból játékot hirdettünk: egyetlen kérdésre kellett helyesen válaszolni, mégpedig erre:

Hány éves a Kapanyél?

A helyes válasz: 3!

28 helyes válasz érkezett, amelyeket a beérkezés sorrendjében beszámoztunk, majd a szokásos random.org segítségével kisorsoltuk a három szerencsés nyertes.

Íme a beküldők listája:

1. Zoltán Fekete
2. Magyar Éva
3. Várnai Viktória
4. Kiss Éva
5. Anikó Varga
6. Spaits-Pobori Zsófia
7. Horváth Norbert
8. Zsolt Demény
9. Attila Siposs
10. Mészáros Zoltán
11. (Gergely)
12. Kalman Matolcsy
13. Tordai Magdolna
14. Angeli K.
15. Kóczián Józsefné
16. Noémi Kajtor
17. Dr. H. Vargáné
18. Török Ágnes
19. Nagy, Marianna
20. Forrás Erzsébet
21. Ceglédi Józsefné
22. Szilvia Bíró
23. Márta Kovácsné Kleizer
24. Adrienn Csalló
25. Csaba Matyas
26. Kiss Katalin
27. Anita Gál
28. Gyarmati Krisztina

A gép pedig ezt dobta:

Ezúttal tehát nekik kedvezett a szerencse: Bíró Szilvia, Kiss Katalin és Forrás Erzsébet. Nyereményük Renate Müller: Vízkultúra c. könyve a Cser Kiadó felajánlásából.

A nyerteseknek gratulálunk, velük e-mailben vesszük fel a kapcsolatot. A többieknek is köszönjük, hogy játszottak, legközelebb is tartsanak velünk!

Ma reggel döbbentünk rá, hogy születésnapunk van! Ennek úgy megörültünk, hogy gondoltuk, meglepjük a kedves Olvasót is egy kis ajándékkal. Ehhez csupán egyetlen kérdésre kell helyesen válaszolni:

Hány éves a Kapanyél blog?

A válaszokat a kapanyelinfo@gmail.com címre várjuk ma éjfélig. A helyes számot beküldők közül 3 szerencsést sorsolunk ki, akik a Cser Kiadó egyik remek könyvét nyerik majd.

Játékra fel!

Február - Böjtelő hava

5. hét:

- február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony): Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ha süt a nap, és a medve vagy a borz meglátja az árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz.
Ha hideg van, és még havazik is, akkor nemsokára tavasz lesz: „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél.”

A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.

Legalábbis a német-cseh határon. A Cseh-erdőben elterülő Šumava Nemzeti Park a német oldalon a Bajor-erdei Nemzeti Parkban folytatódik. Régen a kettőt szögesdrót választotta el, jelölve az államhatárokat. Hiába telt el azonban 25 év a határok megszűnése óta, a szarvasok – úgy tűnik – nem felejtenek.

A cseh oldalon kutatók 6 évig figyelték a jeladós nyakörvvel ellátott szarvasokat. A megfigyelések alapján feltételezik, hogy a szarvastehenek generációkon át adják tovább, hol van territóriumuk határa. Legalábbis a „cseh” szarvasok mindig pontosan ott fordulnak vissza, ahol régen a szögesdrót húzódott.

A német oldalon kicsit bonyolultabb a helyzet. Évente 20 állatra raknak jeladót, eddig száznál is több állattól gyűjtöttek adatokat. Megfigyeléseik szerint csak a tehenek maradnak a német oldalon. A magyarázat egyrészt földrajzi eredetű; a cseh-német határon húzódó hegyhát tarthatja vissza őket. Másrészt a cseh oldalon pár éve újra lehet vadászni, ezért a tehenek valószínűleg biztonsági okokból is a német oldalon maradnak borjaikkal.

Bezzeg a „német” szarvasbikák! Főleg a fiatalabbaknak nem számít se hegy, se veszély; több kilométert is képesek megtenni az egykori határt átlépve, hogy szép cseh nőstényeket találjanak. Ők tudják, miért.

Forrás

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom

Az idei tél slágere nálam mindenképpen a szárzeller (Apium graveolens convar. Dulce) lesz; régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy kipróbálom, de a megszokás mindig a gumós zellernek kedvezett. Mígnem a zöldségesnél csak a rúd-, angol vagy szárzellernek is nevezett kötegeket találtam…

Bár nyílik a hóvirág és a téltemető, azért messze még az igazi színpompás kertek ideje. A mostani se nem tél, se nem tavasz szürkesége arra ösztönzi az ember lányát, hogy túlélésre gyúrva szép kertek képeit nézegesse addig is, amíg saját virágaiban gyönyörködhet.

Így bukkantam egy igazi gyöngyszemre, amúgy is egyik kedvenc festőm, Claude Monet kertjére. Egyelőre csak a neten, de ezek után minden vágyam egyszer élőben is látni.

Január - Boldogasszony hava

4. hét:

- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.

- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.

- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.
A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.
Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: „Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod.”

- január 25. (Pál): "Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág (vagy ember) hullik döggel."

A derült idő azt jelentette, hogy még sokáig lesz hideg. A kemény téli időjárás változását is jósolták erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Legalább egy évtizede már, hogy - ami az időjárást illeti - nincs normális év. Miért is lenne más 2014? A kellemes tavaszias január a kertészkedő eszébe juttathatja a zöldségmagok helyrevetését. Vessünk, vagy ne vessünk? - lehet feltenni a kérdést. Ami a napi hőmérsékleteket illeti, akár a földbe is kerülhetnének a magok. Jövőjük bizonytalan, mert még lehetnek hidegek.

Még jöhet hó a mostani vetésre

A zsidó naptár szerint most van a fák újéve, minden fa születésnapja. Ez alkalomból köszöntsük hát a 2014-es Év Fáját, a mezei juhart!

Ahogy már korábban is hírt adtunk róla, az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította el az Év Fája mozgalmat, melynek célja, hogy felhívja a szakemberek és a széles közvélemény figyelmét egy-egy őshonos fafajra. Az eddigi évek során mindig az erdészeti szakma képviselői jelölték ki azt a fafajt, amellyel kapcsolatban aztán egész évben figyelemfelhívó, ismeretterjesztő rendezvényeket szerveznek. A 2014-es évre viszont változtattak az eddigi gyakorlaton: kijelöltek 3 figyelemre érdemes "versenyzőt", és közönségszavazásra bocsátották, melyik legyen a nyertes. Végül a jegenyenyár (Populus nigra cv. Italica), a vénic-szil (Ulmus laevis) és a mezei juhar (Acer campestre) hármasából ez utóbbi került ki győztesen.

Január - Boldogasszony hava

3. hét:

- január 13. (Veronika): A népi megfigyelések szerint az év leghidegebb napja.

- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet.
A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.

- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Aki már novemberben kitette a madáretetőket, jó ideje kétségbeesetten figyeli, hogy alig jönnek rá a kis kosztosok. Volt már erről szó itt a blogon is: az enyhe idő és a hó hiánya egyelőre távol tartotta a madarakat. Jó hír lehet viszont, hogy az előrejelzések szerint jövő héten már számíthatunk téli(es) időjárásra, amit valószínűleg szárnyas barátaink is érezhetnek, mert néhány napja már látni egy-két cinkét az etetőnél. Legalábbis nálunk.

Egy szó mint száz, aki mindent hajlamos az utolsó pillanatra hagyni, megnyugodhat: még mindig nem késő kihelyezni az etetőt. Ráadásul jön a hétvége, úgyhogy időnk is lehet néhány egyszerűbb alkalmatosság elkészítésére. Ha ötvös vagy szobrász lennék, biztosan valami hasonlót készítenék, még ha a madarak ezt nem is díjaznák különösebben, csak azt, ami benne van.

Bár még tél sem volt, ettől függetlenül ahhoz, hogy az előbb-utóbb csak megérkező fagyok elmúltával rövidebb életű haszon- vagy dísznövényeket palántázni lehessen, január közepétől már kellene vetni a magokat.

Csak akkor érdemes a magvetéshez fogni, ha már minden kellék otthon van

A tél még el sem kezdődött, a növények máris temetik. Sok helyről jönnek a tavaszra utaló információk: nyílik a hóvirág, az ibolya, virágzik néhány gyümölcsfa, bimbós az orgona, sárgállik az aranyvessző. Meg a téltemető is (Eranthis hyemalis).

Január 6-án, vízkeresztkor véget érnek a karácsonyi ünnepek, kezdődik a farsangi időszak. Hagyományosan ez a karácsonyfa végét is jelenti, legalábbis a lakásban. Mivel idén ez a nap hétfőre esik, sokan már a hétvégén megszabadultak a szebb napokat látott fáktól, sőt, a környékünkön már december 27-én is láttam kidobott ezüstfenyőt(!).

Nem ezt...

Nagyobb városokban szervezetten gyűjtik a kijelölt helyekre kitett fenyőket, majd elégetik vagy komposztálják őket. Már ha nem hagytuk rajta a suttyomban elmajszolt szaloncukrok papírjait, a girlandokat, díszeket, neadjisten az égősort. Merthogy állítólag ilyen is előfordul…

Január - Boldogasszony hava

2. hét:

- január 6. (Vízkereszt, Boldizsár): A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. A farsangi időszak kezdete.

A tevékeny kertésznek a téli hónapok kevés munkát adnak, ilyenkor kellene időt szánni a szerszámok karbantartására, felújítására. A gépek javítgatásához némi szakértelem is szükséges, de a legegyszerűbbnek tűnő kézi szerszámok is igénylik a rendszeres pátyolgatást. Az olyan látszólag puritán eszközök, mint a kapa, ásó vagy a gereblye évezredes fejlesztés révén kerültek a szerszámos kamrába. A használat során ezek kopnak, deformálódnak. Sokan ilyenkor újat vásárolnak, pedig pár perces munkával újra hadra fogható állapotba lehetne hozni ezeket. De főleg az ásók, kapák, gereblyék között előfordulhatnak olyanok is, amelyeken a reszelő, köszörű nem segít. Esetleg nyélcserére is sor kerülhet.

Csinos szerszámhoz csinos nyél dukál

Január - Boldogasszony hava

1. hét:

- január 1. (Újév, Fruzsina): Amilyen az Újév napja, olyan lesz az egész esztendő.