A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Bár családunkban kisebbik csemeténk miatt ma "csak" Bálint-nap van, jó alkalom arra, hogy szót ejtsünk egyik kedvenc növényünkről, a nagy szívvirágról (Lamprocapnos spectabilis, korábban Dicentra spectabilis).
Nagymamám kertjében régen minden évben ott virítottak a filigrán rózsaszín szívecskék, de manapság valami miatt ritkán találkozni velük. Pedig Európában már a 19. század óta ismerik, amikor is Kelet-Ázsiából megkezdte hódító útját.
Legalábbis erre enged következtetni, hogy elkezdtek kibújni az országban a hóvirágok. Az egyik első példányt az MTI fotósa kapta le Pogányszentpéteren.
- február 14. (Bálint): Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz. Az e napon ültetett facsemete hamarabb megerősödik. Ha Bálint napján hideg, száraz az idő, jó lesz a termés. Ekkor kezdenek fészket rakni, párosodni a verebek.
- február 16. (Julianna): "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Ettől a naptól már mindenki nagyon várja az enyhülést, ami az előrejelzések szerint a héten mindenképpen jellemző lesz.
- február 19. (Zsuzsanna): Ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor már közel a tavasz. Ha csorog az eresz, az jó termést ígér. Jó idő esetén elkezdték a szántás, vetés előkészületeit, széthordták a trágyát.
A hétvégi hidegben már kicsit előbukkant a nap, az utóbbi hetek jég- és hórétege pedig kisebb tavakká változtatta a füves-földes területeket. Nálunk is állt a víz a kertben, de az kevésbé volt szép látvány, mint Skytech Film felvételei a Városligetről, ahol most még sok szép fa között áll a víz.
Ha vasárnap estefelé akartok szépet látni, ez a rövid film legyen az.
Aki szereti a telet, idén nem panaszkodhatott, fagyoskodhatott, szánkózhatott, hógolyózhatott, sőt, még a Balatont is átcsúszhatta. A kertész is örülhet, mert azért annyira nem volt hideg, hogy kárt tegyen a gyümölcsösben, viszont remélhetőleg gyérítette a kártevőket. Bár ez utóbbiak közül inkább csak a gombákat és a pockokat, a legtöbb rovar ennél sokkal keményebb mínuszokat is gond nélkül átvészel…
Akinek viszont ennyi már elég volt a jóból, és nagyon várja a tavaszt, szombaton Bükkaranyoson eltemetheti a telet. A már hagyományosnak mondható Télűzést a gyerekek farsangi jelmezes felvonulása indítja, a felnőttek pálinkaivó versenyen feledhetik a téli depressziót, este pedig a telet jelképező szalmabáb tűzre vetésével - legalábbis Bükkaranyoson - kezdetét veszi a tavasz. További részletek itt.
Régen a gazdák hagyományosan február 10-én választották ki és gyűjtötték be az oltóágakat, amelyeket aztán Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25.) használtak fel. A népi megfigyelés szerint azért kell ezt erre a napra időzíteni, mert a jó oltóágat még nyugalmi állapotban kell elcsípni, de "a föld és a növények nedvei olyan megállíthatatlan akarat hatására kezdenek el ilyenkortályt mozogni, mint a Szent Benedek ikertestvérének, Skolasztikának könnyeit követő eső."
A szulákfélék családjába tartozó, kedvesen hangzó aranka(Cuscuta)bizony közel sem olyan ártatlan, mint az első hallásra tűnhet. Apró aranysárga virágai és hajszálvékony szárának színéről kapta becéző nevét (arany+ka). Népies nevei azonban sokkal többet elárulnak igazi énjéről: fonalfűnyűg, görényfű, herefen, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz - hogy csak a legfontosabbakat említsük.
- február 6. (Dorottya): Az Ágota-napi mondás Dorottya-napra is érvényes: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." És mindez fordítva is igaz: "Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog." Egyes vidékeken úgy tartották, ha a Dorottya napján mosott ruha megszárad a kerítésen, hamarosan itt a tavasz.
- február 10. (Skolasztika, Elvira): Az oltóágak szedésének napja.
- február 11. (Elek): A székely hegyi pásztorok úgy tartották, a kígyók ilyenkor bújnak elő odúikból. Tavaszkezdő nap, ezért ilyenkor a hegyekben nagy tüzeket gyújtottak, hogy elűzzék a gonoszt (és a kígyókat).
- február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony): Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ha süt a nap, és a medve vagy a borz meglátja az árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz. Ebből a tapasztalatból ered az e nappal kapcsolatos mondás: "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap." Vagy egy másik: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket (takarmánymaradék) is vedd elő”, azaz még fagyos, hideg idő várható.
Ha hideg van, és még havazik is, akkor nemsokára tavasz lesz: "Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél."
A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.
- február 3. (Balázs): Szent Balázs püspök a legenda szerint egy özvegyasszony fiát mentette meg a fulladástól, amikor annak halszálka akadt a torkán. Azóta a torokfájás és sok más betegség gyógyítójaként tisztelik. Nevéhez fűződik a ma már ritka szokás, a balázsolás, ami többféle - vidékenként változó - rituálét jelentett. Volt, ahol almát szenteltek, amivel aztán a torokfájást gyógyították, máshol a torokfájósokat parázson sült alma héjával füstölték, hogy elűzzék a betegséget okozó gonoszt. Egyes vidékeken e napon bort szenteltek, ami közben a férfiak imádkoztak: "Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól".
A balázsolás harmadik változata pedig az volt, amikor jelmezbe öltözött diákok jártak házról házra védőszentjük napján, hogy további tanulókat toborozzanak, és egyúttal adományokat gyűjtsenek maguknak és - jövedelem-kiegészítésül - tanítóiknak.
Szeged környékén és Baranyában madárűző napnak tartották: a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.
Az időjárással kapcsolatos megfigyelés, hogy ha e napon esik, a nyár elején elveri a jég a termést.
- február 5. (Ágota): "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja." - vagyis, ha Ágota napján fagyos az idő, Dorottyára megenyhül. A Jászságban úgy tartották, e napon lehet a elűzni a férgeket, ezért körülsöpörték a házat és az ólakat.
Méltán pályázhatna a világ egyik legrondább gyümölcse címre a képen látható fásalma(Limonia acidissima L.), amely nálunk nem igazán ismert, hazájában, Indiában, Srí Lankán, Burmában és Indokínában annál inkább. Délkelet-Ázsiában is mindenfelé termesztik, mert a csúf külső rengeteg jó dolgot rejt.
- január 17. (Antal): Remete Szent Antal napja, aki már a középkorban a háziállatok, köztük a disznó védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot, és bizonyos helyeken abban hittek, hogy ha három Antal nevű ember áll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt, akkor leveszik az orbáncos betegről a tüzet.
A Remete Szent Antalhoz kapcsolódó hiedelmek később Páduai Szent Antal (napja június 13.) alakjával összemosódtak, ezért pl. a "Ha esik, Szent Antal elviszi a szénát" mindkét napon megjelenik a népi jóslatok között.
- január 18. (Piroska): "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy". Azt is tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.
- január 20. (Fábián, Sebestyén): Az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt indul meg a fákban a nedvkeringés.
- január 21. (Ágnes): Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.
- január 22. (Vince): Egyes helyeken "vincevesszőt" vágtak, és a szobában vízbe állították. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő évi termést.
A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy bő legyen a termés.
Az időjárásra is odafigyeltek: szép, napos idő jó bortermést, a rossz idő viszont silányat ígért: "Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevesebb lesz a borod."
Európában több hete stabilan emelkednek a gabonaárak és a folyamatot nem törte meg az év vége sem. A tengerentúlon is drágul a búza, míg a kukorica még keresi az utat, merre is induljon. Itthon még csak ébredezik a piac az Ünnepek körüli alvásból. A Magro Gabonaindex (MGX) aktuális értéke a cikk írásának idején 8461 ponton állt. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.
Még december közepén 43.300 forintig erősödött a márciusi lejáratú kukorica ára a Budapesti Értéktőzsdén, ám azóta minden változatlan: a hazai parkett még mindig az ünnepi üzemmódban "pörög" - alig A jelenlegi ár ezzel visszatért a tavaly júliusi szintre, egyúttal 11 százalékot erősödött 3 hónap alatt.
A hazai prompt ár kicsivel 40 ezer forint alatt jár a Magro.hu fizikai piacterén, elég nagy tehát a különbség a fronthavi jegyzéshez képest.
- január 6. (Vízkereszt, Boldizsár): A vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. E naptól kezdve szenteli (kereszteli) az egyház a vizet, innen a vízkereszt elnevezés. A szentelt vízből haza is vittek, meghintették vele az udvart, az ólakat, a házat, hogy megvédje a lakókat és az állatokat az ártó szellemektől. Betegségek ellen isznak is a szentelt vízből, meg el is raknak belőle későbbre.
Utolsó kommentek