Kapanyél

Aki mostanában az ismert gyerekdalt dúdolgatja, nem annyira a törököktől félti a kis pettyes hátúakat, sokkal inkább a pokolba kívánja a katica nevet egyre inkább besározó harlekineket.

Pedig biztatóan indult a távol-keleten honos harlekinkatica (Harmonia axyridis) amerikai és európai turnéja. Észak-Amerikába és Európába a különböző levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából telepítették be, de - a többi invazív fajhoz hasonlóan - mostanra már erősen túllőtt a célon. Elterjedésének állomásai itt megtekinthetők, Magyarországon 2008-ban találkoztak vele először. Azóta kétes hírű karrierje nálunk is töretlenül ível felfelé.

Amint hűvösebbre fordul az idő, a természetben - így a kertben is - mozgó jószágok téli menedéket keresnek maguknak. Egerek, pókok, katicák, poloskák próbálnak védettebb helyre húzódni. Egy-egy szellőztetés után érdemes alaposan körülnézni, miféle szerzet akar társbérletbe szegődni.

Az egereket - így vagy úgy - irtani kell

Fura szerzemények a levéltetvek. Érdekes és csodálatra méltó lények, kár, hogy sokféle haszonnövényen lakmároznak, s ennél is nagyobb baj, hogy e parányok veszedelmes, a növények szerveire, életére törő vírusokat is terjesztenek. Ha terjedésüket megakadályozni nem is lehet, valahogyan kedvüket kellene venni, hogy ne kedvenceiken telepedjenek meg. Ehhez viszont személyesen ismerni kellene őket. Mielőtt a kertben vad lemosó permetezésbe kezdenénk, érdemes a barikád túloldalán nyalakodó és szívogató tetűseregről többet megtudni. Aki mélyebben szeretne a témában elmélyedni, annak ajánlhatom Basky Zsuzsanna e témában írt nagyszerű tudományos munkáját.

A légies őszibarack-levéltetű nem válogatós; gazdanövénye lehet az uborka, tök, görögdinnye, spárga, bab, répafélék, brokkoli, káposzta, zeller, kukorica, padlizsán, saláta, mustár, zöldborsó, paprika, burgonya, paradicsom

A hideg idő közeledtével sokan már kitették a madáretetőket, elkészítették a kertben vendégeskedő süncsalád vackát. A rovarokra viszont nem nagyon gondolunk. Pedig ők is szép számban laknak a környezetünkben, csak nincsenek annyira szem előtt. Megbújnak a farepedésekben, kövek vagy az avar alatt, miért is kellene foglalkozni velük?

Mert megérdemlik. Egyrészt több rovarfaj nagyon sok hasznot hajt a kertésznek azzal, hogy pusztítja pl. a levéltetveket. Másrészt egy részük ritka, így megérdemlik a védelmet, ahogy a gyakoribbak is, mert őket meg a táplálékláncban fölöttük állók veszélyeztetik. Így aztán semmi okunk nincs, hogy ne építsünk nekik rovarszállót, ahol megbújhatnak, vagy akár hosszabb távra be is rendezkedhetnek.