Amint hűvösebbre fordul az idő, a természetben – így a kertben is – mozgó jószágok téli menedéket keresnek maguknak. Egerek, pókok, katicák, poloskák próbálnak védettebb helyre húzódni. Egy-egy szellőztetés után érdemes alaposan körülnézni, miféle szerzet akar társbérletbe szegődni.
Az egereket - így vagy úgy - irtani kell
Míg a rágcsálók egyértelműen károsak, addig az ízeltlábúak között vannak hasznosak is. A katicákról köztudott, hogy a levéltetvek mészárosai, a pókok is sok káros rovart vadásznak le, akárcsak a fátyolkák.
A fura szerzet poloskák között vannak hasznosak és károsak is. A legalább negyvenezer fajt számláló közösség rossz hírét leginkább az ágyi poloskának (Cimex lectularius) köszönheti. A poloskák túlnyomó többsége azonban másfajta életét él, mint a kellemetlen rokon. A növényszívó és élősködő fajok mellett vannak köztük valódi ragadozók, sőt algaevők is. Ezért a lakásba tolakodó jövevényt jó lenne felismerni, s csak utána dönteni sorsáról. Például az átható poloskaszagot árasztó zöld vándor poloskát agyoncsapni ajánlott. Ha már az átható szagnál tartunk, egyes bőrmirigyeik bűzmiriggyé módosultak, amelyeket be is tudnak zárni, és poloskától függ, mikor spricceli a jellegzetes, riasztó illatot, ami poloskáék társkeresésében párvonzó. Hogy a poloskabűz ügyében teljesen képben legyünk: az ágyi poloska mirigyzárója „gyárilag” állandóan ereszt.
A csalafinta zöld vándorpoloska különböző ruháiban
A Nezara viridula tudományos névre hallgató zöld vándorpoloska magyar elnevezése találó, hiszen a sokféle növényt szívogató jószág Etiópiából indult világkörüli útjára és Magyarországra 2002-ben érkezett. A növények minden részét szívogatják, de előnyben részesítik a fiatal hajtásokat és a képződő termést. A poloskákra jellemző szúró-szívó szájszervvel szívják fel a növényi nedveket a szövetekből, tehát szövethiányosságokat, rágásnyomokat nem okoznak. Nem egyszerű felismerni, hiszen a tojásállapotot öt lárvastádium követi, s minden egyes fokozatban más formát ölt, majd ezután veszi fel jellegzetes zöld ruháját.
A hasznosság szempontjából azonban vannak olyan – az apró virág-, mezei-, tolvaj- és címeres poloska – fajok, amelyek ragadozók, és lárváik a növények rovar- és atkakártevőit szívogatják, ezért egy-egy ilyen naponta százával pusztítja a levéltetvek, tripszek, atkák, takácsatkák tojásait, petéit, lárváit, de veszedelmesek a nagyobb hernyókra is.
Címeres poloska
A kert hasznos ragadozói: egyes fonálférgek, atkák, poloskák, százlábúak, fülbemászók, pókok, futrinkák, zengőlegyek, fátyolkák, darazsak, békák, madarak, denevérek és a sün.
Kerti segítőink
Szerző: Czauner Péter
Forrásokért katt a képekre!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
Utolsó kommentek