Kapanyél

Miért szükséges a növényvédelem?
Ma Magyarországon szinte nincs olyan növény, amely ellenállna a különböző betegségeknek. Olyan fajtákat is támadnak, amelyek 20 évvel ezelőtt még ellenállók voltak. Amennyiben ún. "biokertet" szeretnénk, dísznövényeink esztétikailag nem tudják produkálni a tőlük elvártakat. Száraz, rágott, gombafoltos levélzetük lehangolttá tehet minket, nem is beszélve az állati kártevők nem túl kellemes látványáról. A foltos, deformált, kukacos gyümölcs nem igazán étvágygerjesztő, rosszabb esetben fogyaszthatatlan.

Most, hogy már minden virág kiültethető, ideje megszépíteni környezetünket, legyen az kert, a ház előtti utcafront, terasz, balkon vagy csak egy ablakpárkány. Íme néhány ötlet, jó tanács:

A fagyosszentek elmúltak, sajnos, a kemény mínuszok megelőzték őket, úgyhogy a hétvégén biztos lesz, aki kárfelmérést, "romeltakarítást" fog végezni. Lehet, hogy most a lustáké a szerencse, jobban jár, aki kicsit elkésett a tennivalókkal.

- Most már az összes fagyérzékeny egynyári virág a szabadba kerülhet.

- A konténeres évelőket, fás növényeket, ill. a tűlevelűeket is elültethetjük.

- A vetéssorok közötti talajt mulcsozni kell, így laza marad; a másik lehetőség, hogy a sorok közé zsázsát, spenótot, retket és egynyári fűszernövényeket vetünk.

- Az uborkát, paradicsomot és paprikát is a fagyosszentek után érdemes csak kiültetni. Az érzékeny növényeket takarhatjuk fátyolfóliával (pl. a zellert, mert gumója nem fejlődik ki, ha akár egyszer is megfázott).

- A balkonnövényeket is már nyugodtan kiültethetjük, ha eddig nem tettük. Minden virágot olyan mélyre ültessünk, mint amilyen mélyen eredetileg voltak a cserépben. A csüngő növényeket a láda peremére ültessük, szárukkal kicsit ferdén, hogy könnyebben nőhessenek lefelé. Az ültetést lehetőleg borongós napra tervezzük, vagy estefelére időzítsük, és pár napig ne tegyük a ládákat tűző napra.

Szép és dolgos hétvégét!  

Ezúttal egy játékot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. A Cser Kiadó a honlapján jelentkezett A hét könyve elnevezésű játékkal, ahol hétről hétre más és más témájú könyvet lehet nyerni.

Szerencsénkre május 20-án délig az Illatos növények című könyv az aktuális nyeremény, úgyhogy ha szeretnétek részt venni a nyereményjátékban, látogassatok el a Cser Kiadó honlapjára, ahol a játékkal kapcsolatos részleteket is elolvashatjátok.

Ígéretem szerint folytatom a barbacsi erdő gombáinak bemutatását.

Az erdő maglócai oldalán, a tölgyfák alatt, viszonylag kis területen növő, a csöves gombák közé tartozó tinórufajok közül egy alkalommal 8-10 darab aranytinórut (Xerocomus chrysentern) találtam. Nagyon szép gomba, 3-12 centiméter széles kalapja félgömb alakú. A csövek halványsárgák, később zöldek.
Szedés közben némelyik véletlenül megnyomódott, vagy eltört, ezáltal a szép sárga csöves kalap alja sötétkékre változott. Így már nem volt annyira bizalomkeltő, de mivel a szakirodalom ezt a fajtát az ehetők közé sorolja, elkészítettem. Sütés közben eltűnt a lila szín, nagyon finom ízű étel lett belőle, amelyből a család többi tagja nem kért, mert a gyors és feltűnő színváltozás miatt azóta is bizalmatlanok az aranytinóruval szemben.

Eszembe jutott egy kísérlet, amelyről "Az emberi test" c. könyvben olvastam. A résztvevőket csodálatosan megterített, a legfinomabb és legízletesebb ételekkel rogyásig megrakott asztalhoz ültették. Amikor hozzáfogtak az evéshez, az asztalt sötétkék színnel világították meg, aminek következtében az ételek undort keltő színűekké változtak, mint mikor a zúzódások véraláfutása fekete, kék, majd sárga lesz. Kár, hogy a szépséges aranytinóru is ilyen asszociációkat idéz elő. Egy jó ebéd bánja.

A képen látható jóízű, gesztenyebarna színű gesztenyetinoruból (Gyroporus castaneus) sajnos csak két szép nagy példányt találtunk az egyik tisztáson. Tojással megsütve kiadós, fölséges vacsora készült belőle.

Mivel én nem tudok ilyen szép fotókat készíteni, innen vettem őket. További érdekes információkat a fenti gombákról itt találtok. 

A jövő héten folytatom.