Kapanyél

Aki szereti a telet, idén nem panaszkodhatott, fagyoskodhatott, szánkózhatott, hógolyózhatott, sőt, még a Balatont is átcsúszhatta. A kertész is örülhet, mert azért annyira nem volt hideg, hogy kárt tegyen a gyümölcsösben, viszont remélhetőleg gyérítette a kártevőket. Bár ez utóbbiak közül inkább csak a gombákat és a pockokat, a legtöbb rovar ennél sokkal keményebb mínuszokat is gond nélkül átvészel…

Akinek viszont ennyi már elég volt a jóból, és nagyon várja a tavaszt, szombaton Bükkaranyoson eltemetheti a telet. A már hagyományosnak mondható Télűzést a gyerekek farsangi jelmezes felvonulása indítja, a felnőttek pálinkaivó versenyen feledhetik a téli depressziót, este pedig a telet jelképező szalmabáb tűzre vetésével - legalábbis Bükkaranyoson - kezdetét veszi a tavasz. További részletek itt.

Régen a gazdák hagyományosan február 10-én választották ki és gyűjtötték be az oltóágakat, amelyeket aztán Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25.) használtak fel. A népi megfigyelés szerint azért kell ezt erre a napra időzíteni, mert a jó oltóágat még nyugalmi állapotban kell elcsípni, de "a föld és a növények nedvei olyan megállíthatatlan akarat hatására kezdenek el ilyenkortályt mozogni, mint a Szent Benedek ikertestvérének, Skolasztikának könnyeit követő eső."

A szulákfélék családjába tartozó, kedvesen hangzó aranka (Cuscuta)bizony közel sem olyan ártatlan, mint az első hallásra tűnhet. Apró aranysárga virágai és hajszálvékony szárának színéről kapta becéző nevét (arany+ka). Népies nevei azonban sokkal többet elárulnak igazi énjéről: fonalfűnyűg, görényfű, herefen, herefojtó, köszvényfű, lucernakosz - hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Február - Böjtelő hava

6. hét:

- február 6. (Dorottya): Az Ágota-napi mondás Dorottya-napra is érvényes: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." És mindez fordítva is igaz: "Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog." Egyes vidékeken úgy tartották, ha a Dorottya napján mosott ruha megszárad a kerítésen, hamarosan itt a tavasz.

- február 10. (Skolasztika, Elvira): Az oltóágak szedésének napja.

- február 11. (Elek): A székely hegyi pásztorok úgy tartották, a kígyók ilyenkor bújnak elő odúikból. Tavaszkezdő nap, ezért ilyenkor a hegyekben nagy tüzeket gyújtottak, hogy elűzzék a gonoszt (és a kígyókat).

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Február - Böjtelő hava

5. hét:

- február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony): Ha énekel a pacsirta, utána még sokáig fog hallgatni. Ha süt a nap, és a medve vagy a borz meglátja az árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz. Ebből a tapasztalatból ered az e nappal kapcsolatos mondás: "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap." Vagy egy másik: „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket (takarmánymaradék) is vedd elő”, azaz még fagyos, hideg idő várható.

Ha hideg van, és még havazik is, akkor nemsokára tavasz lesz: "Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél."

A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.

- február 3. (Balázs): Szent Balázs püspök a legenda szerint egy özvegyasszony fiát mentette meg a fulladástól, amikor annak halszálka akadt a torkán. Azóta a torokfájás és sok más betegség gyógyítójaként tisztelik. Nevéhez fűződik a ma már ritka szokás, a balázsolás, ami többféle - vidékenként változó - rituálét jelentett. Volt, ahol almát szenteltek, amivel aztán a torokfájást gyógyították, máshol a torokfájósokat parázson sült alma héjával füstölték, hogy elűzzék a betegséget okozó gonoszt. Egyes vidékeken e napon bort szenteltek, ami közben a férfiak imádkoztak: "Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól".

A balázsolás harmadik változata pedig az volt, amikor jelmezbe öltözött diákok jártak házról házra védőszentjük napján, hogy további tanulókat toborozzanak, és egyúttal adományokat gyűjtsenek maguknak és - jövedelem-kiegészítésül - tanítóiknak.

Szeged környékén és Baranyában madárűző napnak tartották: a szőlő négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.

Az időjárással kapcsolatos megfigyelés, hogy ha e napon esik, a nyár elején elveri a jég a termést.

- február 5. (Ágota): "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja." - vagyis, ha Ágota napján fagyos az idő, Dorottyára megenyhül. A Jászságban úgy tartották, e napon lehet a elűzni a férgeket, ezért körülsöpörték a házat és az ólakat.

Forrásokért katt a képekre!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!