Kapanyél

Az előző madaras posztunkban leginkább az év madaráról, a búbos bankáról és a szalakótáról szóltunk, most jöjjenek részletesebben színes rokonaik is.

Tudta? A gyurgyalagot méhészmadárnak is hívták régen

A gyurgyalag (Merops apiaster) rovarevő. A levegőben vadászik, a földre ritkán száll le, pihenni viszont gyakran használja a légvezetékeket. Mindenféle repülő rovart összekapdos, a darazsakat, méheket sem kíméli (angol neve is utal erre: Bee-eater= méhevő). A veszélyes fullánkokat egy különleges szokásával ártalmatlanítja: a megfogott méhet, darazsat addig verdesi egy faághoz, míg a potrohából ki nem fröccsen a fullánk a méregtasakkal együtt (ez a pillanat távcsővel is jól megfigyelhető). Ezután már veszélytelenül le tudja nyelni, vagy a fiókáknak adhatja. Méhészetek közelében zavaró lehet, ha egy csapat gyurgyalag megjelenik, de csak a riasztással lehet próbálkozni, mivel fokozottan védett fajról van szó.

Az idei évben a Magyar Madártani Egyesület által kezdeményezett szavazás végeredményeként a búbos banka lett az év madara. Ismerkedjünk meg hát vele és rokonaival!

Tudta? A szalakótaalakúak rendjébe hazánkban 4 faj tartozik

Az ebbe a madárrendbe tartozó fajok (a búbos banka, a szalakóta, a gyurgyalag és a jégmadár) első ránézésre nem is tűnnek rokonoknak, annyira különböző az alakjuk, megjelenésük. Közös jellemzőjük, hogy rendkívül színesek, a legszínpompásabb hazai fajok közülük kerülnek ki. Magyarországon a szalakóta kivételével gyakoriak, sokkal többször találkozunk (találkozhatunk) velük, mint azt gondolnánk!

A Greenpeace-től kaptuk a hírt: szombat este keresték meg őket méhészek, hogy Balatonlelle-Somogytúr térségében egy napraforgótáblában pusztulnak a méheik. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a helyszínen a méheken kívül egyéb rovarok, egy sikló és egy erdei pinty tetemeit is megtalálta és megállapította, hogy a rovarok esetében feltehetően növényvédőszer-mérgezés történt. Hogy más élőlényeket is érintett-e a mérgezés, még vizsgálják. A kárt egyelőre nehéz megbecsülni. A Greenpeace értesítette az illetékes hatóságokat, több mintát is vett, melyek elemzése folyamatban van.

(A kép csak illusztráció)

E jeles nap Chernel István nevéhez kötődik, aki lelkes ornitológusként meghonosította hazánkban a madáretetőket és -odúkat, melyeket először a háza körüli parkban helyezett el. 1902-ben szülővárosában, Kőszegen szervezte meg az első Madarak és Fák Napját, melyet azóta minden év május 10-én tartunk.

Az Év madara