Az előző madaras posztunkban leginkább az év madaráról, a búbos bankáról és a szalakótáról szóltunk, most jöjjenek részletesebben színes rokonaik is.

Tudta?  A gyurgyalagot méhészmadárnak is hívták régen

A gyurgyalag (Merops apiaster) rovarevő. A levegőben vadászik, a földre ritkán száll le, pihenni viszont gyakran használja a légvezetékeket. Mindenféle repülő rovart összekapdos, a darazsakat, méheket sem kíméli (angol neve is utal erre: Bee-eater= méhevő). A veszélyes fullánkokat egy különleges szokásával ártalmatlanítja: a megfogott méhet, darazsat addig verdesi egy faághoz, míg a potrohából ki nem fröccsen a fullánk a méregtasakkal együtt (ez a pillanat távcsővel is jól megfigyelhető). Ezután már veszélytelenül le tudja nyelni, vagy a fiókáknak adhatja. Méhészetek közelében zavaró lehet, ha egy csapat gyurgyalag megjelenik, de csak a riasztással lehet próbálkozni, mivel fokozottan védett fajról van szó.

Tudta?  A jégmadár és a gyurgyalag földbe fúrt lyukakban költ

A madárfajok megtelepedésének 2 fontos feltétele van: az egyik a táplálék jelenléte, a másik a fészkelésre alkalmas körülmények megléte. Ez utóbbi hiánya meghiúsíthatja olyankor is a fészkeléseket, ha egyébként más adottságok megvannak. A jégmadár a folyók, patakok mentén vízmosásos, leszakadt partfalakba vájja költő üregét. A gyurgyalag gyakran társul partifecske-kolóniákhoz, de kisebb partfalakat is elfoglal, kevésbé igényes a nagy, tiszta partfalakra. A szalakóta és a búbos banka faodvakban költ, de ennek hiányában nagyon jól telepíthetőek mesterséges odúkkal, sőt! Mindkét fajnak vannak adatai partfalban történő fészkelésről is.

 Tudta?  A gyurgyalag akár a sík talajba is bekaparhatja költőüregét

A partfalüregben történő fészkeléskor leszakadt partfalba, elhagyott homokbánya függőleges falába 1-4 méter magasságban fúrják a madarak a fészkelő üregeket, amelyek lehetnek akár 2 méter hosszú, csőszerű járatok, végükben kiszélesedő üreggel. A gyurgyalagoknál van rá példa, hogy olyan helyeken, ahol ezek az alkalmatosságok hiányoznak, a földbe kaparják a lyukaikat. Először, amikor ilyen fészkeléssel találkoztunk, nem tudtuk elképzelni, hogy egy sík területen miért nyüzsögnek úgy egy helyen a gyurgyalagok. A hosszas megfigyeléskor derült ki, hogy a madarak földi lyukakban tűntek el, amikor táplálékkal érkeztek meg a fiókáikhoz. Ezeket a gyurgyalagok mindig maguk kaparják, viszont más madaraknál nem ismeretlen, hogy elhagyott ürgejáratokban nevelik fiókáikat (hantmadarak).

Tudta?  Az 1950-es években 400 páros gyurgyalagtelepeink is voltak

A gyurgyalag társas madár, csoportosan fészkel. Manapság jellemzően 5-10 páros kolóniákat találhatunk, a 30-40 páros kolónia már nagynak számít. Szerencsére vannak írásos bizonyítékok arra, hogy a háború utáni években felmértek 400 páros gyurgyalagkolóniát is Magyarország területéről. Amikor ezt olvastam, átfutott egy gyors számolás a fejemben, úgymint: 400 pár x 2 szülő= 800 példány + 400 x 5 kirepült fiatal= 2800 madár egy helyen! Ez ma hihetetlen számnak tűnik, csak irigykedem, milyen elképesztő látványban lehetett része annak, aki ezt még láthatta.

Tudta?  A gyurgyalagok nagy része augusztusban elvonul

A gyurgyalag az év nagy részét a telelő helyén, illetve a vonulási úton tölti. Hozzánk május elején érkeznek meg, és a legmelegebb hónapban, augusztusban már el is indulnak Afrika felé. Szeptember első harmadában a legutolsó csapatok is elhagyják hazánkat. A hosszú távú vonulókra jellemző, hogy pontosan tartják az indulási időpontokat, nem az aktuális időjárás fogja befolyásolni azt. A nappalok hosszának változása lesz az a jelző rendszer, amihez igazítják a vonulás idejét.

Tudta?  A jégmadár halakra vadászik

A jégmadár kis halakkal táplálkozik. A halászata látványos, erről Chernel István, a híres ornitológus nagyon szemléletesen így ír: „...ha prédát lát, előre felkapja csőrét s mintegy nyeletlen nyílhegy, rézsut a vízbe vágódik, hogy a következő pillanatban ujjnyi halacskával csőrében visszaálljon pihenő helyére s elnyelje  a kihalászott falatot.” Leshelyén a fához ütögetve kábítja el a halat, majd addig forgatja, amíg a hal feje a nyelőcsöve felé nem fordul. Mindig így nyeli le, hogy a hal úszói ne akadályozzák a nyelésben. Ha a madár a fiókáit megy etetni, akkor a halat éppen az ellenkező irányba forgatja.

Tudta?  Jégmadarunk egyik rokona Ausztrália nemzeti madara

Bár nálunk csak 1 jégmadárfaj él, a jégmadarak családjához világszerte nagyon sok faj tartozik. Mindegyikük hordozza a család jegyeit: tömzsi, rövid szárnyú, rövid farkú, hosszú csőrű madarak. Talán a kategória királya az Ausztráliában élő kokabura, ismertebb nevén kacagójancsi. A madár Ausztrália nemzeti madara, kacagásszerű hangja az egyik rádióadó szignálja. Nagy termetű, a mi jégmadarunkkal ellentétben nem halakkal táplálkozik, hanem kisebb emlősökre, kígyókra vadászik.     (A világon számos jégmadárfaj él száraz területeken, víztől távol.)

Tudta?  A jégmadár kétszer is költhet egy évben

Az énekesmadarak között több fajnál előfordul, hogy egy költési időszakban kétszer (néha háromszor) is költenek. Az itt tárgyalt fajok közül a jégmadárnál jellemző, hogy két fészekaljnyi madarat is nevelnek és röptetnek. Magam is találkoztam ilyennel, a költés ekkor annyira elhúzódott, hogy szeptember elején még csak félig kitollasodva üldögélt az egyetlen fióka a költőüreg bejáratánál.

Tudta? A legidősebb jégmadár 20 évnél idősebb korában került meg

A madárgyűrűzés elterjedése révén ismerhettük meg az egyes fajok szokásait, vonulási útvonalait. Szerencsés esetben a gyűrűzés után évekkel később is történnek visszafogások, és néhány esetben elképesztően idős madarak is kézre kerülnek. A legidősebb madarak az albatroszok és a vészmadarak (tengeri madarak) közül kerülnek ki, 50-60 évesnél idősebb példányokat is ismerünk közöttük. A jégmadarak között egy 21 éves példány a korrekorder, de azt is tudjuk, hogy ennek ellenére a fiatalok maximum 50 %-a éri meg az 1 éves kort.

Szöveg: Pénzes László

Fotó: Csonka Péter

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!