Kapanyél

Tegnap kisorsoltuk a Füvészkertben ma nyló kaktuszkiálltás és -vásár páros belépőit. A szerencsés nyertesek:

Pergelné Kovács Ágnes

Balog Krisztina

Hevényi Attila

Benedek Tünde

Szabó Rita

Gratulálunk, velük e-mailben vesszük fel a kapcsolatot. Mindenkinek köszönjük a részvételt.

A kiálltás részleteiről további információk itt.

A rendes kertész már vetéskor megjelöli a sorok végén, mit hova vetett, de sokan úgy gondolják, a kikelő növénykéket simán felismerik. Gyakorlottaknál ez talán így is van, de a biztonság (és a kerti dizájn) kedvéért még most sem késő áttekinthetővé tenni a veteményest. Ehhez gyűjtöttem néhány könnyen megvalósítható ötletet, amelyeket egy este vagy egy esős délután alatt simán elkészíthetünk.

Május - Pünkösd hava

21. hét

- május 16. (János): Nepomuki, vagy népiesen "Neszepuszi" Szent János a vízenjárók patrónusa. A hajósok, halászok, vízimolnárok e napon ünnepelnek, a Dunán "jánoskaeresztést" tartanak. Baján a virágokkal feldíszített Szent János szobrot fáklyákkal kivilágított hajóra rakják, és égő koszorúk kíséretében úsztatják a folyón. A szokás eredete, hogy a prágai pap, Nepomuki Szent János a királyné gyóntatója is volt. Vencel cseh király különféle kínzásokkal próbálta kiszedni belőle a királyné meggyónt titkát, és amikor ez nem sikerült, 1383. május 16-án megkötözve és száját széthasítva a Moldvába dobatta. Prága népe azon az éjszakán csodát látott: fényesen tündöklő csillagok úszkáltak a Moldva vizén. A vízenjárók a csodát mutató szentet választották védőjükké. Az ő tiszteletére tartják Baján is a vízi körmenetet.

- május 21. (Konstantin): E napon még lehet tököt vetni, palántázni. Doroszlón az asszonyok 7 éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Mindenkit szeretettel vár a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete május 20-21-22-én az ELTE Füvészkertben háromnapos kiállítására és vásárára. Az esemény fókuszában a Notocactus, egy különleges, csak a dél-amerikai pampákon élő kaktusznemzetség lesz.

Magyarországon az első Madarak és fák napját 1902-ben Chernel István, lelkes ornitológus szervezte meg szülővárosában, Kőszegen. Néhány évvel később hivatalos ünneppé vált, amikor Herman Ottó közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.