Magyarországon az első Madarak és fák napját 1902-ben Chernel István, lelkes ornitológus szervezte meg szülővárosában, Kőszegen. Néhány évvel később hivatalos ünneppé vált, amikor Herman Ottó közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.
Az első világháborúval úgy tűnt, ez az ünnep is elveszett, de 1931-ben Klebelsberg Kunó rendelettel élesztette fel: előírta, hogy a tanító ezen a napon "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is". A fákkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy minden gyermek ültessen egyet, mely fa "azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik".
Nos, bár a rendeletet szó szerint nem nagyon követik manapság, május 10.-én a Madarak és fák napját az oktatási intézményekben általában megtartják, ha fát nem is ültet minden gyerek.
Ilyenkor alkalom nyílik megismerni az Év madarát, amely 2016-ban a haris, és az Év fáját, a mezei szilt.
Ha szereted a madarakat és még többel akarsz találkozni a környezetedben, itt minden tudnivalót megtalálsz.
a tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!
Utolsó kommentek