Kapanyél

Különböző kertekben három diófám is van, de termésüket csak ebünk ropogtatja elégedetten, és a madarak csipegetik télen. Anyósom, családunk legnagyobb diófelhasználója elégedetlen, pedig mindent megteszek, hogy a kedvében járjak. Fogalmam sincs, milyen fajtájúak, mert az egyik bő termő ugyan, de a termés apró. Ha már sikerül az acélkeménységű héjat feltörni, kiderül, az íze is finom. De a törés… Ám e fa további előnye, hogy terjedelmes lombkoronája nyáron kiváló árnyékot ad, és ami szintén mellette szól: nem kell permetezni.

A világ legvastagabb törzsű diófája - nem az enyém

A hideg idő közeledtével sokan már kitették a madáretetőket, elkészítették a kertben vendégeskedő süncsalád vackát. A rovarokra viszont nem nagyon gondolunk. Pedig ők is szép számban laknak a környezetünkben, csak nincsenek annyira szem előtt. Megbújnak a farepedésekben, kövek vagy az avar alatt, miért is kellene foglalkozni velük?

Mert megérdemlik. Egyrészt több rovarfaj nagyon sok hasznot hajt a kertésznek azzal, hogy pusztítja pl. a levéltetveket. Másrészt egy részük ritka, így megérdemlik a védelmet, ahogy a gyakoribbak is, mert őket meg a táplálékláncban fölöttük állók veszélyeztetik. Így aztán semmi okunk nincs, hogy ne építsünk nekik rovarszállót, ahol megbújhatnak, vagy akár hosszabb távra be is rendezkedhetnek.

A gombakedvelők igazán örülhetnek a mostani esős időszaknak, mert még számos ehető gomba nő novemberben is. Persze nem árt, ha tudjuk, hol kell keresni.

Tűlevelű erdőkben jó eséllyel keresgélhetünk az őszi időszakban, és a meghatározásnál sokat segít, ha tudjuk, milyen típusú fenyvesben jártunk. Lomberdőkben a savanyú talajú részeket figyeljük, ahol sokféle zuzmó- és mohafaj nő. A kidőlt fatörzseken, tuskókon eső után nagyon hamar megjelennek a korhadékbontó fajok,pl. a barna vagy a fehér porhanyósgomba (Psathyrella piluliformis; P. candolleana).

Barna porhanyósgomba

Már november van, és még mindig nem lehet befejezni a kerti munkát. Az egyre nedvesebb időjárás miatt minden alkalmat ki kell használni, hogy rendbe tegyük a portát, mielőtt beköszönt a tél. Ha a szélben és a napsütésben délutánra megszárad a fű, még egyszer le lehet vágni. Ez azonban csak ott ajánlott, ahol 6-8 cm-nél hosszabbak a fűszálak, és sok a kétszikű gyom. Ha elmarad az utolsó nyírás, az ilyen helyeken egész télen csúf, kusza gyepet lehet nézni. Ebben a magasságban a kés éppen csak érinti, tetejezi a nyár végi, őszi felülvetés zsengéit.

Az elkövetkező napokban sokan kilátogatnak a temetőkbe, vagy - ahogy mi is - útra kelnek, hogy virágot vigyenek szeretteik sírjára, gyertyát gyújtsanak az emlékükre. Mindenszentek (nov. 1.) és Halottak napján (nov. 2.) ki-ki a maga módján emlékezik meg azokról, akik már nincsenek köztünk. Az előző évekhez hasonlóan mi idén is sírkertfotókkal emlékezünk.

Fotók: Boldvai Balázs