A gyümölcsfák védelmét szolgáló eljárások közül az egyik legfontosabb a tél végi, kora tavaszi lemosó permetezés. Ha elvégezzük ezt a műveletet, fáradozásunk később megtérül, hiszen több és jobb minőségű termést hoznak a gyümölcsfák.

 

A fás részeken és a rügyeken áttelelő kórokozók, illetve kártevők gyérítésére ez a legjobb módszer. A permetezés időpontja minél közelebb legyen a rügypattanáshoz (március második fele), mert ekkor kezdik meg a károsítók is az élettevékenységüket, ilyenkor sokkal érzékenyebbek, könnyebben elpusztíthatók. Bőségesen permetezzünk, hogy a permetlé egyenletesen fedjen, de nem kell, hogy csöpögjön a fáról.

Kórokozók ellen (baktériumok, gombák) réztartalmú szerekkel (pl. Bordóilé FW) védekezhetünk. Rügypattanás után alkalmazva ezek a réztartalmú szerek perzselést okozhatnak, ezért ekkor már csak kisebb dózisban alkalmazzuk, mindig az adott faj igényeihez igazodva. Az őszibarack esetében a tafrinás levélfodrosodás ellen védekezhetünk ebben az időszakban, ami a leveleken jelentkezik, először piros foltok formájában, majd ezek a levelek teljesen eltorzulnak, deformálódnak. A meggy, a kajszibarack és a szilva legjelentősebb betegsége a monília. Ennek hatására a virágok megbarnulnak, elfonnyadnak a körülötte lévő levelekkel együtt, majd a hajtás elszárad, és mézgacseppek jelennek meg rajta. A gyümölcsökön pedig koncentrikus körökben penészpárnák alakulnak ki, végül a gyümölcs elszárad. A szilvafákon a tünetek csak a gyümölcsökön jelennek meg. Az alma esetében a legsúlyosabb károkat a tűzelhalás, a varasodás és a lisztharmat okozza. Ezek ellen is tudunk védekezni ebben az időszakban megelőző lemosó permetezéssel.

 

A kártevők (levéltetvek, pajzstetvek, atkák petéi) ellen pedig olajos készítményekkel végezzük el a permetezést. Ezek az olajos készítmények (pl. Agrol Plusz) filmszerű réteget képezve elzárják a levegőtől a kártevőket, így fejtik ki a hatásukat.

Vannak olyan szerek, amelyek kártevők és egyben kórokozók ellen is hatásosak. Ilyen például az Agrokén. Ha tehetjük, természetkímélő szereket válasszunk, mint pl. vazelinolaj.

 

Nem szabad megfeledkeznünk a mechanikai védekezés jelentőségéről sem. Elsősorban a lisztharmat és a monília elleni védekezésben van nagyobb szerepe. Ilyenkor a megfertőzött ágrészeket, hajtásokat metszőollóval eltávolítjuk, de ne csak a megfertőzött részekig vágjuk vissza az ágakat, hanem az egészséges részből is 40 cm-t távolítsunk el. Fontos, hogy a szellős lombozat kialakítására törekedjünk a metszés során.

 

A lemosó permetezést egyszer mindenképpen célszerű elvégeznünk, de ha megismételjük, ez növelheti a hatékonyságot. Amennyiben kétszer védekezünk akkor első alkalommal még nyugalmi állapotban vagy rügyduzzadáskor tegyük, másodszorra pedig a rügypattanás időszakában (március második fele).


Amennyiben elvégezzük a lemosó permetezést, akkor megtettük az első és legfontosabb lépést ahhoz, hogy egészséges, jóízű, nagyméretű és nagy mennyiségű gyümölcsöt szüretelhessünk.