Az elmaradt tél miatt ugyan nincs akkora forgalom a madáretetőkön, de az előző posztban megismert cinegék mellett még jó néhány távoli rokonukkal is találkozhatunk.

Kékcinege - ő nemcsak nevében az

TUDTA? Nem minden cinege cinege.

A valódi cinegék a Parus nemzetségbe tartoznak. Vannak azonban olyan madarak, amelyek nevükben cinegék, de azokkal csak távolabbi rokonságban állnak. Ilyen a barkóscinege és a függőcinege. Életmódjukban, költési szokásaikban merőben eltérnek az odúlakó cinegéktől, néhány tulajdonságuk egészen páratlan.

TUDTA? Az őszapó a legkorábban költő madarak közé tartozik.

A csapatosan járó őszapók kora tavasszal, már február végén  párokra szakadnak. Ezután fészkelő hely után néznek. Nagyon szeretik a fatörzshöz közel építeni a fészket, de találtam már fenyőn épültet is, és a vadszőlővel sűrűn benőtt cserjéseket is kedvelik. Már március elején elkezdik az építést. Általában 1-1,5 méteres magasságban készül a rendkívül puha, hangyatojás alakú fészek mohából, pókhálóból, melyet bőségesen kibélelnek tollakkal.

Őszapó fészke

Könnyű megtalálni a fészeképítő párt, mert hangos cserregéssel közlekednek. Erre rá is fázhatnak, mert a szajkó jól ismeri a hangjukat és könnyen megtalálja őket, gyakran kifosztja a fészkeket. Ahol elszaporodtak a szajkók, ott a fészekpusztulások közel 70 %-áért tehetők felelőssé. Amúgy is sok fészek semmisül meg a kora tavaszi mostoha időjárás miatt, ilyenkor újra belekezd a pár a nem kis fáradságot igénylő munkába.

TUDTA? Az őszapók rendkívül szociális lények.

Őszapó

Ha szerencsésen sikerült kiröptetni a fiatalokat, akkor kezdetét veszi a bandázás. Magányosan sohasem lehet látni őszapót, ősztől tavaszig 6-20 fős csapatokban mozognak, melyeket a pár, a kirepült fiatalok és a hozzájuk társuló más családok, madarak alkotnak. A csapat nagyon állandó összetételű; a már meggyűrűzött egyedeket ugyanabban a csapatban fogjuk rendre vissza. Azok a madarak, amelyeknek nem sikerült a költés, gyakran hozzácsapódnak más párokhoz és besegítenek a fiókanevelésbe. Ez nem kis feladat, mert akár 8-12 fiókát kell táplálékkal ellátniuk. Egy történet is jól illusztrálja nagyfokú vonzódásukat fajtársaikhoz. Egy kutató őszapó fiókákat nevelt a szobájában. Jó idő lévén kinyitotta az ablakot. Kis idő múlva arra lett figyelmes, hogy felnőtt madarak járnak be a szobába és etetik a kalitkában lévő fiatalokat. Az ablak előtt elhaladó őszapók meghallották a fiókák eleséget kérő hangját és nekiálltak etetni őket, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Nekik nyilván az is.

TUDTA? A barkóscinegék hűségesek párjukhoz.

A barkóscinegék nagyon csinos tollazatú madarak. A hím megjelenése egészen rendkívüli, mókás: a csőr két oldalán meghosszabbodott fekete tollak lógnak le, mintha harcsabajuszt viselne.

Hím barkóscinege

A nádasok madarai ők, és bár az emberek többsége még csak nem is hallott róluk, meglehetősen gyakoriak. Akárcsak az őszapók, nagy csapatokban járnak. Párkapcsolatuk egészen rendkívüli: a fészekből kirepült madarak még ugyanazon év őszén párba állnak, és rendszerint az egyik fél elpusztulásáig együtt is maradnak. Ez a fajta elköteleződés ilyen kis testű énekesmadaraknál nagyon ritka. Ezt nagyon jól alátámasztja egy gyűrűs megkerülés is. 2013 őszén egy csapatban fogtunk két, Szlovákiában gyűrűzött madarat, egy hímet és egy tojót. A madarak egymás mellett csüngtek a hálóban. A gyűrűszámaik is egymást követőek voltak, tehát a gyűrűzés helyén is együtt gyűrűzték őket.

TUDTA? A barkóscinegék legközelebbi rokonai a Himalájában élnek.

A barkóscinegékről most már tudjuk, hogy nem közeli rokonok a cinegékkel. A legközelebbi rokonaik a papagájcsőrű cinegék, melyek képviselői a Himalájában élnek. Testfelépítésben nagyon hasonlítanak a barkóscinegére, csak rendkívül erős csőrük van, amely tényleg emlékeztet a papagájokéra.

TUDTA? A függőcinege poligám.

Hím függőcinege

A függőcinege költésbiológiája legalább annyira meglepő, mint a barkóscinegéé. Az alább leírtak gyakran előfordulnak, de nem minden párra igazak. A művészi fészket a hím kezdi el építeni. Amikor már megvan a bölcső alak, elkezdi árulni: odacsábítja az éppen szabad tojót. Ha a tojó elfogadja, akkor a fészket befejezik, a tojó lerakja a tojásokat és elkezd kotlani. Férjuram mit csinál ez alatt? Új nő után néz! Elkezd egy újabb fészket építeni és egy újabb tojót költésre bírni. Ha tehetné, egy harmadikat is elcsábítana, ez azonban ritkán jön össze. Egyrészt, mert nincs annyi szabad tojó, másrészt, egy fészek elkészítése általában 1 hónapig tart. A fiókák felnevelése csak a tojóra hárul.

TUDTA? A függőcinege fészkét régen kapcaként használták.

A függőcinege fészke a madárvilág legszebb alkotásai közé tartozik. A zacskó alakú fészken egy csőszerű bejárati nyílás van, az egész építményt egyetlen ágra rögzítik, azon himbálódzik. Rendkívül puha, vattaszerűen tömött. A szegények régen az elhagyott fészkeket levágták, mert a kisebb gyermekek lábára pont megfelelő volt kapcának, hogy a csizmában ne fagyjon meg a lábuk.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus (Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület)

Függőcinege fészkének forrásához katt a képre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!