Kapanyél

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

Tudta? A füsti és partifecske a legkutatottabb énekesmadarak közé tartoznak

A füsti fecske gyakorisága, könnyű befoghatósága miatt a legtöbbet gyűrűzött madárfaj. Az őszi gyülekezőhelyeken egy este akár több ezer példányra is gyűrű kerülhet: az éves megjelölt mennyiség 20-30 ezer példány között mozog. E nagy szám következtében sok a megkerülés is, ezek az adatok rajzolják meg a faj vonulási szokásait, területhasználatát, és azt is, mennyire hűségesek a fészkelőterülethez. Füsti fecskével jómagam is foglalkoztam: egy nemzetközi program keretében 4 éven át gyűjtöttem részletes adatokat egy állattartó telepen a madarak fészkeléséről. Ebből az időszakból sok érdekes megfigyelés és adat segített megismerni ezeket a madarakat, a későbbi bekezdésekben szemezgetek majd a tapasztalatokból. Partifecskénél Magyarországon a „Riparia” program keretében végeznek országszerte gyűrűzéseket, főként a Felső-Tisza vidékén.

Tudta? A sárból építkező fecskefajok a fészkük alapján is beazonosíthatóak

Molnárfecske fészke

Több fecskefaj is sárból építi fészkét. A tócsák mellől felszedett sárgolyókhoz mindig szednek valamilyen szálas anyagot (fűszál, széna, szalma), és azzal együtt építik be a fészekbe (ugyanúgy, ahogyan a kőművesek régen a nádszövettel együtt vakolták be a mennyezetet). A füsti fecske fészke felülről teljesen nyitott, csésze alakú. A molnárfecskéé ezzel szemben jóval védettebb, csak egy kis lukat hagy a bejáratnál. A Dél-Európában elterjedt vörhenyes fecske még tovább megy, ő a lukszerű bejárathoz még egy bebúvó csövet is készít. A nálunk csak néhányszor költő vörhenyes fecskét éppen a fészek formája alapján szúrták ki és bizonyították, hogy Magyarországon fészkelt.

Tudta? A hím füsti fecskéknél előfordul a bigámia

A fecskék a költési szezonra állnak párba, együtt nevelik a fiókákat. A füsti fecskénél viszont megfigyelték, hogy akad olyan hím, amely egyszerre két fészekalj nevelésében is közreműködik. Mielőtt azonban a hímek kicsapongó életvitelét minősítenénk, a partifecskénél végzett kutatási eredménnyel sem árt megismerkednünk. A fészekaljak vizsgálatánál ugyanis kiderült, hogy a fészkek közel 40%-ában legalább 1 fiókának nem az az apja, aki neveli!

Tudta? A kedvesen csivitelő füsti fecske agresszióra is képes

A füsti fecskénél a hímek kezdenek fészket foglalni. Beülnek a kiválasztott fészekbe és énekelve hívogatják a párjukat; másfelől jelzik a riválisoknak, hogy ők tartanak igényt arra a helyre. Nem minden évben építenek új fészket a madarak. Vannak kedvenc, szinte folyamatosan lakott fészkek, és vannak olyanok is, amelyeket csak egy alkalommal használtak. A favorizált fészkekben elképesztő csaták alakulnak ki. Megfigyeltem olyan esetet, amikor a fészekben ülő hímet egy riválisa a szárnyánál fogva úgy hajított ki, mint egy foxi egy darab rongyot! Az is jellemző, ahogyan a kolónia közelébe betévedő verebekre ellentmondást nem tűrően támadnak, miközben az egész csapat fülsértő hangzavarral nyomatékosítja haragját.

Tudta? A fecskefiókák 8 nap alatt elérik szüleik tömegét

A kistestű énekesmadarak jelentős részére igazak azok a megállapítások, amiket a füsti fecskénél tapasztalhatunk. A fiókanevelés intenzitása nagyon gyors. Általában 4-5 tojást raknak a fészekbe 1 napos időközökkel, az utolsó lerakása után kezdődik a kotlás, amely nagyjából 2 hétig tart. A kikelt fiókák vakok és csupaszok. A szemük 4-5 napos korban kezd kinyílni, ezzel együtt kezdődik meg az intenzív tollasodás. A 8. napra a testsúlyuk eléri a kifejlett egyedekét, ezután még meg is haladja azt. A fiókák lábának (csüd) átmérője is nagyobb, mint az öregeké, ezért érdekes módon nem kell attól félni, hogy a fiókakorban gyűrűzött madarakra rászorul a gyűrű később, sőt inkább az a gyakoribb probléma, hogy a korán gyűrűzött fióka lábára alig megy rá az öreg madarakon már lötyögő gyűrű.

Tudta? A füsti és molnárfecske kereszteződhet a természetben

Ha egy nagyon ismert fajhibridet kellene említeni, elsőre bizonyára az öszvér jutna eszünkbe. Ezt a keresztezést az ember irányította, azonban meglepő módon a természet is űz néha ilyen játékot. Több esetben került kézre gyűrűzés alkalmával olyan fecske, amely molnár- és füsti fecske kereszteződéséből származott: a két faj külső bélyegei keverve jelentek meg a tollazatában. A madárvilágban nem egyedi ez az eset, a legtöbb hibridet a réceféléknél (főleg Aythya-fajok) írták le. A füsti- és molnárfecske esete annyival érdekesebb, hogy a két faj nem egy nemzetségbe tartozik, tehát a rokonságuk távolibb. (A füsti közeli rokonságban a vörhenyes fecskével van.)

"Fecskeverék"

Tudta? A molnárfecske hazai állománya az utóbbi évtizedekben vészesen csökken

A molnárfecske szempontjából a legutóbbi 15-20 év nem nevezhető sikertörténetnek. Jól emlékszem, amikor még a 80-as években bármilyen lakott területen (legyen az falu vagy község) végigsétálva lépten-nyomon molnárfecskefészkeket láttam a házak eresze alatt. Nem egy helyen egymásba értek, olyan mennyiségben éltek ott a madarak. Szomorú a kép, ha ezt a sétát manapság tesszük meg: alig találunk fészkeket, a madarak állománya töredéke a korábbinak. Készült Süttőn felmérés a 90-es évek elején és összehasonlításként 2010-ben. Az eredmény: 20 év alatt a felére zsugorodott az állomány. Ez a tendencia a füsti fecskénél is megfigyelhető, ott viszont az egyik legfőbb ok az állattartás eltűnése a falvakból. A füsti fecske annyira kötődik az állatokhoz, hogy egy működő nagyüzemi telepen csak azokban az istállókban költ, ahol vannak állatok, az üresekből eltűnik. Ugyanígy tűnt el a falvakból, ahol megszűnt az állattartás.

Folyt. köv.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!