Tudta? Magyarországon 2 gólyafaj fordul elő

A mindenkinek ismerős gólya hivatalos neve: fehér gólya (Ciconia ciconia), de él nálunk egy kevéssé ismert rokona, a fekete gólya (Ciconia nigra) is. A két madár méretre azonos, színbeli eltérések a következők: a fehér gólyán fekete szín csak a szárnyán, az evezőtollakon van, az összes többi tolla fehér. A fekete gólyának csak a hasa fehér, a többi tolla fekete (alulról a szárny tövénél van még egy kis fehér szín, valamint egyes példányoknál a faroktollak is fehérek lehetnek). A fej és nyak tulajdonképpen csak messziről tűnik feketének, közelről színjátszó zöldes-kékes színű, mely a vörös csőrrel és szem környékkel az egyik legszebb madárrá teszi a fekete gólyát. A fent leírt nagy különbségek ellenére főleg rossz látási viszonyoknál vagy nagyobb távolságból nem mindig könnyű a megkülönböztetésük, a reptében kinyújtott fej és nyak színe a legjobban megfigyelhető bélyeg.

Tudta? A két gólya életmódja jelentősen eltér egymástól

A fehér gólya az ember lakta vidékeket követi. A településein fészkel, a földjeire jár táplálékért. Nagy megbecsülésnek örvend, az emberek többsége szereti, ha a falujukban gólya fészkel. Kevéssé kötődik a vízhez, a szárazabb gyepeket, tarlókat is szereti, a vizenyős rétek, mocsarak szélein vadászgat csak, a nagyobb vízbe nem megy. Különös tulajdonsága, hogy nagy melegben a lábát fehér ürülékével szennyezi, így hűti magát, ezért lába gyakran a piros helyett fehérnek látszik. Fészkét régebben fákra, kéményekre, tetőgerincre rakta, ma egyre inkább villanyoszlopra.

A fekete gólya ezzel szemben kerüli az embert, fészkét leginkább erdőbe, öreg fákra rakja. Nagyon óvatos, szereti a nyugodt élőhelyeket. Kifejezetten vízhez kötődő, sokszor hasig gázol táplálék után kutatva. A lábát nem szennyezi ürülékével, az mindig kifogástalan vörös színű.

Tudta? A fehér gólya fészkében gyakoriak a társbérlők

A fehér gólya több évig, évtizedig is használhatja ugyanazt a fészket. A folyamatos karbantartás, tatarozás miatt az ilyen régi fészkek több mint 1 méter magasak és 1 tonna súlyúak is lehetnek! Egy ilyen fészek már nem csak a gólya költését szolgálja, oldalába, aljába más madarak létesítenek kolóniát; nálunk főleg a házi veréb, Dél-Európában a berki veréb kedveli ezeket a helyeket.

Tudta? A fehér gólya még a viperát is megeszi

Ha megkérdeznénk az utca emberét, mivel táplálkozik a gólya, akkor nagy valószínűséggel első helyre kerülne a béka, mint fő táplálék. Ezzel szemben rendkívül változatos az étrendje. Elkapja a vízisiklót, találtak begymintában már viperát is, gyíkokra vadászik, előszeretettel fog szöcskét, tücsköt, megeszi az egereket is, a földön fészkelő madarak tojásai sincsenek biztonságban tőle. Gyakorlatilag mindent megeszik, amihez hozzájut. A fekete gólyánál kicsit szűkebb a spektrum, mivel főleg a vízben fellelhető táplálékot fogyasztja. Itt inkább talál békát, jelentős a halfogyasztása is.

Tudta? A gólyák 40 évig is élhetnek

A gyűrűzések tanúsága szerint a legidősebb fehér gólyát 39 éves korában találták meg elpusztulva. Fekete gólyánál 18 és fél év az eddigi rekord, azonban ennél a madárnál a megkerülési kód az volt: „lelőve”. Ettől függetlenül a gólyákra is érvényes, hogy az első év a legkritikusabb. Egy kutatás szerint az öreg madarak mortalitása 14%, ezzel szemben az elsőéveseké 72%! Lefordítva ez annyit jelent, hogy minden 4. fióka éli csak meg az 1. születésnapját.

Fehérgólya fiókái

Tudta? A gólyák kiváló vitorlázó repülők

Ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint nem erőből repülnek, hanem jóval energiatakarékosabb módon, a felszálló légáramlatokat használják arra, hogy minél messzebb jussanak. Gyakran látni köröző gólyákat mező felett, vonulásban hegyoldalaknál. Itt találják meg azokat a felszálló légáramlatokat, ún. termik-kéményeket, amelyek segítségével feljutnak több száz méteres magasságig , majd innen siklanak a kívánt irányba a legközelebbi termikig. A siklóernyőzők pontosan tudják, hogy a ragadozó madarak, gólyák kiválóan megmutatják egy ismeretlen terepen, hol érdemes a felhajtó légáramlatokat keresni. Vonuláskor is mindig a szárazföldet követik, és csak nappal repülnek, éjszakára megállnak.

Tudta? A fehér gólya 20 000 kilométert is repülhet a költő- és telelőhely között

A fehér gólya vonulása az egyik legjobban ismert. Ebben nem kis része van annak, hogy nagy termete miatt az elsők között szereltek rá műholdas jeladót, melynek révén már több mint 100 madárról kaptunk értékes információkat. A másik, nagy áttörést hozó dolog a távcsővel leolvasható gyűrűk bevezetése volt. Ennek révén az egyedeket be lehet azonosítani azok befogása nélkül, aminek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a megkerülések száma. A két módszer nagy lendületet adott (nem csak ennél a fajnál) a vonuláskutatásnak, számos meglepő dologra derült fény a vonulás pontos lefolyásával, terület használatával, telelőhelyek kiválasztásával kapcsolatban.

A fehér gólya nagyon jó alany arra, hogy bemutassuk azt az evolúciós folyamatot, hogyan változik egy faj vonulási, telelési stratégiája, hogyan alakulnak ki azok a „vadhajtások” a mai napig is, amelyek talán később sikeresebbek lesznek, mint az eddigiek. Ne felejtsük el: az evolúció szempontjából a jelenleg tapasztaltak csak egy állapotot tükröznek!

A fehér gólya az északi féltekén fészkel, Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a nyugati állomány Gibraltáron keresztül közelíti meg Afrikát, a keleti a Boszporuszi átjárót használja. A mi madaraink a törökországi útvonalat használják, majd a Nílust követve szelik át a Szaharát. Innen tovább csorognak dél felé, több telelésre használt helyük is van, a legkitartóbbak egészen Dél-Afrikáig repülnek.

A fekete gólya útvonala valamivel rövidebb, a magyar jelölésű madarak Etiópiáig jutnak el.

Tudta? A fehér gólya Dél-Afrikában vágóhídi hulladékkal táplálkozik

A dél-afrikai telelőhely egy különös történet. Az eddig eljutott madarak hosszú idő óta a vágóhidakról kikerült belsőségekkel, emberi fogyasztásra alkalmatlan nyesedékkel táplálkoztak, ergo dögevőkké válnak erre az időszakra. Ez nem áll olyan messze a gólyától, elég, ha csak egyik rokonára, a marabura gondolunk. Sőt! Az amerikai kontinens keselyűi (az ún. újvilági keselyűk) a DNS-vizsgálatok alapján nem a ragadozó madarakkal, hanem a gólyákkal állnak közelebbi rokonságban! A dél-afrikai történet azonban itt még nem ért véget. A jó telelési feltételek azt eredményezték, hogy először csak néhány pár kezdett költésbe Afrika déli csücskén, mára pedig már stabil, nem vonuló populációra erősödött az új utakat kereső madarak állománya. Annyiból is különleges ez, hogy a fehér gólya a déli féltekén korábban nem volt fészkelő.

Tudta? A fehér gólyák többsége augusztusban elhagyja az országot

Kevesen tudják, hogy a fehér gólyák már augusztusban nagy csapatokban elhagyják az országot. A fiókák kirepülése után kezdenek csoportokba verődni; bár nálunk is láthatóak 100-as nagyságrendű csapataik, de az igazán látványos csoportosulást a tengeri szorosokban lehet megfigyelni, ahol nemritkán több ezres, akár tízezres társaságban várják az alkalmat az átkelésre. A fekete gólyák nagyjából 1 hónappal később kelnek útra, őket még szeptember végén, október elején is megfigyelhetjük főleg halastavak medrében.

Tudta? Vonulásban akár 700 kilométert is repülnek 1 nap alatt

A műholdas nyomkövetők alkalmazása óta pontosan tudjuk, mikor, milyen távolságokat tesznek meg a vonuló madarak, hol, mennyi időre állnak meg pihenni, táplálkozni. A fehér gólyák átlagosan naponta 200-300 kilométert tesznek meg, a fekete gólyák tempósabban mozognak, ők napi 5-6 órás repüléssel átlagosan 500 kilométerre jutnak, de mértek náluk már 745 kilométeres elmozdulási sebességet is.

Tudta? Nem minden gólya telel Afrikában

Gólyáink klasszikus telelő területei Afrika Szaharától délre eső részein vannak. Európában az Ibériai-félszigeten is kialakult egy telelő terület, a fehér gólyák egy része onnan már nem is megy tovább, hanem kihúzza a telet, mert jóval hamarabb érik el aztán a költőterületet, ami óriási előnyt jelent számukra (fészekfoglalás jó kondícióban). Ezekből a madarakból kerülnek ki az első tavaszi érkezők.

Tudta? A fekete gólya Spanyolországban keselyűkkel közösen fészkel

A fekete gólya nálunk az erdők lakója, ez azonban nem jelenti azt, hogy másutt is ott költ. Romániában találtunk löszfalba rakott fészket, Törökországban és Spanyolországban előszeretettel fészkel sziklafalakon. Spanyolországban, ahol Európa legerősebb fakókeselyű-állománya él, gyakran társul a keselyűk kolóniáihoz 1-1 pár. A fehér gólyák viszont Spanyolországban előszeretettel használják a nagyfeszültségű oszlopokat, egy-egy oszlopon akár több fészekben is folyhat a költés. Ez annyiban érdekes, hogy nálunk ezeket a nagyfeszültségű oszlopokat nem használják erre a célra.

Tudta? Évente látvány-gyűrűzéseket szerveznek a gólyafiókák jelölésére

A gólyafiókákat júniusban lehet már gyűrűzni. A Magyar Madártani Egyesület irányításával szerveznek több ponton az országban ún. Gólya Road Show-kat, ami azt a célt szolgálja, hogy a gyűrűzésen keresztül az érdeklődők közelebb kerüljenek ezekhez a csodálatos madarakhoz. Számos információ hangzik el az előre meghirdetett helyszíneken a gólyákról, miközben a fészkekből kosaras emelő segítségével hozzák a fiókákat a gyűrűzők az érdeklődők közé. Aki ilyenen részt szeretne venni, az egyesület honlapján kaphat információt a Gólya Road Show pontos helyszínéről, időpontjáról és programjáról.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus

Fotók: Csonka Péter természetfotós

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!