Kapanyél

A tél beálltával az etetőkön nyüzsgő madarak leggyakoribb fajai a cinegék. Ők azok, akik legelsőként találják meg a kitett napraforgót, de bármilyen furfangos technikát kívánó etető szerkezetből meg fogják szerezni az ennivalót. Kutatnak az avarban, mint a rigók, csüngnek a fák ágain, megkapaszkodnak a fatörzsön, mint a csuszka. Tavasztól nagy rovarpusztítók, télen viszont átállnak egy teljesen más kosztra: rájárnak a napraforgóra, faggyúra, konyhai hulladékra…

TUDTA? Európában 9 cinegefaj fordul elő.

A valódi cinegék (Parus nemzetség) benépesítik egész Európát. A szén-, a kék- és a barátcinege a legismertebbek, ezek a fajok szélesen elterjedtek. A lappföldi cinege Észak-, a füstös cinege Délkelet-Európa lakója. Legkeletebbre a lazúrcinege terjedt el. A búbos cinege a fenyvesek specialistája, a kormosfejű cinegével együtt a magasabb régiók madara. Jobbára fenyvesekben él a fenyvescinege is, de gyakran lehet vele találkozni elegyes erdőben alacsonyabb fekvésű területeken is.

Búbos cinege

TUDTA? A széncinege fészekalja 13 tojásból is állhat.

A széncinege a legszaporább madarak közé tartozik. Évente kétszer költ, a két költésből átlagosan közel 20 fiókát reptet a szülőpár, megtízszerezve ezzel a létszámukat. Az énekes madarak többsége 4-5 fiókát nevel fészekaljanként, nem egy faj közülük csak egyszer évente. Elképzelhető, hogy 10-12 fióka felnevelése mekkora erőfeszítést kíván a szülőktől! Gyakorlatilag kora reggeltől folyamatosan etetnek, hogy 2 hét alatt felnőtté válhassanak és elkezdhessék önálló életüket.

Széncinege fiókái

TUDTA? A cinegék harmada nem él tovább 2 hónapnál.

A madarak élete tele van veszéllyel. Ha elpusztul az egyik szülő, a fiókák túlélési esélyei jelentősen csökkennek. Az odú elhagyása a legkomolyabb erőpróba. Az alig repülő madarak szinte felkínálják magukat a ragadozóknak. Meg kell tanulni önállóan élelmet találni, sokáig a szülők nem tudják őket pátyolgatni, hiszen a következő költés hamarosan elkezdődik. Csak a legéletképesebbek maradhatnak életben, ezért aztán óriási a lemorzsolódás. Kutatások szerint a pusztulások jelentős része a nem megfelelő tápláltságból ered. A cinegék stratégiája az állatvilágban nem ismeretlen, gondoljunk szélsőséges példaként a halakra.

Barátcinege

TUDTA? Európában a legidősebb széncinege 15 évet élt.

A madárgyűrűzés segítségével nagyon sok kérdésre választ kapott a tudomány. Az egyik ilyen, hogy meddig élnek a vadonban a madarak. A kisebb testű cinegék általában 8-10 éves korrekordereket tudhatnak magukénak.

TUDTA? A kékcinegének szánt mesterséges odúnál 28 mm bejárati nyílást kell hagyni.

A mai, eliparosodott erdőművelésben sok esetben nincs megfelelő költőhely az odúban fészkelő madaraknak, ezért nagy harc dúl a helyekért. Mesterséges odúk telepítésével főként az olyan területeken tudunk sokat segíteni, ahol táplálék van bőven, de a fiatal erdőt alkotó fák miatt nincs költőüreg. Jómagam is üzemeltetek ilyen erdőrészben odútelepet és azt tapasztalom, hogy évről évre az odúk kihasználtsága közel 100 %. Ha a kisebb testű cinegéknek is kedvezni szeretnénk, akkor az odú nyílását 28 milliméteres átmérővel kell kifúrni. A széncinege ebbe már nem fér be, ezzel csökkenthetjük a konkurenciát, és esélyt adhatunk a kisebb kékcinegéknek is, hogy odút foglalhassanak.

TUDTA? A kormosfejű cinege maga vájja ki a költésre használt odút.

A cinegék vagy természetes faodvakban, repedésekben költenek, vagy a harkályok által hátrahagyott odúkat használják. Egyik fajuk azonban különc: a kormosfejű cinege a magasabb régiók öreg erdőit kedveli, ahol a korhadt fákban a szülők képesek kivájni az odút, amelyben a fiókákat felnevelik. A széncinege a leleményességben azonban verhetetlennek bizonyult. A postaládától kezdve a függőlegesen leásott vascsőig minden lehetőséget kihasznál arra, hogy szaporodhasson.

Széncinege (hím)

TUDTA? Egy széncinegét a gyűrűzés helyétől 1700 km-re Oroszországban fogtak vissza.

Sokáig azt gondolták, hogy a cinegék állandóak és minimális mozgásokat végeznek. Ez részben igaz is. Azonban vannak olyan körülmények, amelyek komolyabb elmozdulást okozhatnak. Az északabbi költőhelyekről, különösen, ha nagy volt a szaporulat, nagyobb számban érkeznek a Kárpát-medencébe. Lengyelországtól Oroszországig megindulnak a madarak, hogy táplálékot keressenek, amit az északabbi területek zord időjárása tovább siettet. Télen etetőknél végzett gyűrűzéseknél nagyon jól lehet látni, az idő teltével hogyan változik az etetőre járó cinegék összetétele. Egy ideig a már gyűrűzötteket fogjuk vissza, aztán megjelenik egy nagyobb, gyűrű nélküli csapat. Egy-egy etetőnél egy téli szezonban 3-400 széncinegét lehet meggyűrűzni, holott, ha csak figyelnénk az oda járó madarakat, azt hihetnénk, 30-40 cinege látogatja nap mint nap.

Szöveg és fotók: Pénzes László ornitológus (Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület)

A legismertebb cinegefajokról további érdekességek itt: http://kapanyel.blog.hu/2011/12/06/a_cinegek