Kapanyél

Május – Pünkösd hava

18. hét

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag. Nem jó, ha a gyerekek almával labdáznak, mert akkora jegek fognak esni, mint az alma.

- május 5. (Györgyi, Adrián): Ezen a napon nem szabad mezítláb vetni, mert bolhás lesz a növény.

- május 6. (Babevő János): Ilyenkor kell vetni a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse), mert nagy valószínűséggel már nem fognak elfagyni. "Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra."

A Jászok napja is: 1745. május 6-án Mária Terézia a jászkunokat szabad parasztokká nyilvánította. Ennek emlékére 1991 óta Jászjákóhalmán minden évben megtartják a Jászok napját.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Április – Szent György hava

13. hét:

- április 1. (Hugó): A naptárreform előtt az év kezdetét jelentő ünnep volt, utána már komolytalan, bolond nappá vált. A népi hiedelem szerint, aki e napon vet, az is bolond, mert az ilyen magból nem lesz termés. Új dolgokba kezdeni se érdemes, mert nem sok jó sül ki belőle

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A gyümölcsfák éves ciklusában alapvetően 4 szakaszt különböztetünk meg. Az első a tavaszi keringés megindulásától a terméskötésig tart, a második a termésérés fázisa, utána jön a rügyek beépítése - felkészülés a következő évre, majd a nyugalmi szakasz következik.

Általában az első szokta legjobban megmozgatni a kertészeket, a másodikban aggódnak a legjobban, a harmadikkal pedig nem nagyon foglalkoznak, pedig ez határozza meg a következő évet. Amelyik fa ilyenkor gyenge, beteg és fertőzött, az nem tud termőképes rügyeket beépíteni és szépen át fogja teleltetni a betegségeket, kártevőket.

Most kell őket megszabadítani mindazon kórokozóktól, kártevőktől, amelyek egy enyhe télen áttelelve jövőre annyira felszaporodhatnak, hogy megsemmisítik a termést, sőt akár az egész fát elpusztíthatják.

Rengeteg augusztusban pompázó növény van, e hónap különlegessége mégis a bábakalács, pontosabban a szártalan bábakalács (Carlina acaulis). Elöljáróban tudni kell róla, hogy Magyarországon a hegyi rétek, legelők egyre ritkuló, őszirózsaféle növénye. A Bükki Nemzeti Park címernövénye védettséget is élvez, eszmei értéke 2000 forint. Ezért itthon nem nagyon érdemes szedni, viszont a közeli Ausztria 1800 méter feletti részein már nyugodtan lehet ilyenkor, augusztusban kaszabolni, ugyanis a magasabban fekvő réteken, legelőkön, száraz lejtőkön szeret élni.

Egyre többen panaszkodnak, hogy a nagy hőség a megviselte a pázsitot. A mostani kánikulában alapvető probléma a mélyre vágott fű: a trópusi melegben 5-10 cm közötti magasságban kell tartani a gyepet, hogy elkerülhessük a nap perzselő hatásának káros következményeit. A gombabetegségek is ilyenkor támadnak a legintenzívebben, mert a meleg és az öntözés ideális feltételeket biztosít a szaporodásukhoz.

Hogyan ismerhetjük fel a gombafertőzést?

Először foltokban sárgulni kezd a fű. Sokan az gondolják, hogy víz- vagy tápanyaghiány. Viszont a fűszálak locsolás után sem térnek magukhoz; a kör alakú, növekvő foltosodás a betegség jele. Amennyiben elmulasztjuk a védekezést, erősen terjed, sőt a pázsit beteg része szürkésfeketére színeződik, és elpusztulhat a fű.