A gyümölcsfák éves ciklusában alapvetően 4 szakaszt különböztetünk meg. Az első a tavaszi keringés megindulásától a terméskötésig tart, a második a termésérés fázisa, utána jön a rügyek beépítése - felkészülés a következő évre, majd a nyugalmi szakasz következik.
Általában az első szokta legjobban megmozgatni a kertészeket, a másodikban aggódnak a legjobban, a harmadikkal pedig nem nagyon foglalkoznak, pedig ez határozza meg a következő évet. Amelyik fa ilyenkor gyenge, beteg és fertőzött, az nem tud termőképes rügyeket beépíteni és szépen át fogja teleltetni a betegségeket, kártevőket.
Most kell őket megszabadítani mindazon kórokozóktól, kártevőktől, amelyek egy enyhe télen áttelelve jövőre annyira felszaporodhatnak, hogy megsemmisítik a termést, sőt akár az egész fát elpusztíthatják.
Vegyük sorra a legfőbb teendőket és a lehetséges technológiákat:
Legaktuálisabb a diófák metszése, őket ugyanis KIZÁRÓLAG a dióverés után, szeptember közepéig szabad metszeni. Amúgy sem hálás a túl erős metszésért, ezért inkább csak a kezelhető méretre igazítás, a beteg részek eltávolítása és egy kis szellőssé tétel férjen bele a dologba. Metszés után végezzünk sebkezelést és azonnal permetezzük élő gombaölő gomba, vagy gyógynövény készítménnyel, komoly betegségek esetén pedig ökogazdálkodásban engedélyezett rézzel.
A gombás betegségek közül legnagyobb mumus a monília. Ez sajnos nagyon agresszív, és kártétele erősen függ az időjárástól. Ettől függetlenül jól lehet gyéríteni és megfelelő agrotechnikával féken tartani. A legfontosabb a beteg részek eltávolítása. Figyeljünk a mumifikálódott gyümölcsökre és levelekre. A talajt most célszerű élő gombaölő gombakészítménnyel kezelni, a fákat pedig gyógynövényes kondicionálóval felerősíteni. Ezt akkor is alkalmazhatjuk, ha a fán még fenn van a termés (alma, szilva, körte).
Az őszibarack tafrinás betegsége (levélfodrosodás) ellen nehéz védekezni bio módon. Itt is elsődleges a beteg levelek eltávolítása, megsemmisítése. Permetezni azonban kíméletes réz-kén komplexszel hatékony csak, biodinamikus és permakultúrás kertekben pedig a gyógynövényes erősítést tudjuk csak javasolni.
A különböző rozsdák, varasodások és levélfoltosságokat, lukacsosodást okozó gombák ellen ilyenkor élő gombaölő gombakészítménnyel védekezzünk.
Ez az élő gomba a fákra permetezve bevonja a kórokozó gombákat, és felemészti a testüket. Egy kezeléssel ugyan nem fogja teljesen kiirtani ezeket a betegségeket, de olyan mértékig lecsökkenti és meggyengíti a kórokozókat, hogy meggátolja az áttelelésüket, így megfelelő metszés és lemosás után a következő évet már tisztán kezdhetik a növények.
A tűzelhalás az almás termésűek bakteriális betegsége (a cseresznyén, meggyen tévesen a monília durva formáját szokták így hívni).
Nagyon veszélyes, teljes védekezés még vegyszerekkel sem lehetséges. Kezelni csak addig érdemes, amíg nem érint teljes koronarészeket. Sajnos rendkívül fertőző, így ezért is ki kell vágni és égetéssel megsemmisíteni a nagy felületen beteg fákat!
Amíg csak egy-két hajtáson észleljük a képen látható tüneteket, addig megpróbálkozhatunk a következővel: az elszáradó hajtást a fertőzés alatti egészségesnek tűnő részen legalább 5-10 cm-rel lejjebb levágni, a fertőzött részeket eltüzelni. A zöldmetszés után azonnal permetezzünk ökotermesztésben engedélyezett rézzel és gyógynövényes növénykondicionálóval! Az ilyen fákat később is érdemes Biokallal erősíteni.
A vírusok elleni közvetlen védekezés nem lehetséges. Ahol ilyen fa van, azt célszerű kivágni, a helyét rovarölő gombával fertőtleníteni, és oda évekig nem ültetni hasonló fát, vagy vírusrezisztens oltványt vásárolni. Leginkább veszélyeztetett a szilva és a kajszi, de idén láttunk már meggyet és almát is.
A kártevők közül főként egyes tetvek és hernyók telelnek át a fákon. Ezeket most tanácsos narancsolajos (tetvek ellen), neem olajos (rágó bogárkártevők, poloskák és lepkekabócák ellen) növényi permetszerrel, valamint szelektív bakteriális permetszerrel (hernyók ellen) kezelni.
Vigyázat, ezeket a szereket nem szabad keverni!
Fontos azonban a fák alatti növényzet is, több levéltetű és a lepkék szárnyatlan alakjai (amelyek októberben a fákra teszik a petéiket) ugyanis az aljnövényzetben, egyes gyomokon élnek ilyenkor. Ellenük leghatékonyabban azzal védekezhetünk, hogy kaszálunk, majd azonnal eltávolítjuk a gyümölcsösből az aljnövényzetet . A legjobb hasznosítási módszer belocsolni lebontó gombákkal, majd a veteményesbe beásni, esetleg magaságyásba tenni föld alá.
Nagyon hatékony ilyenkor hullámpapír szalagot tekerni a fák törzsére, mert ebbe szívesen teszi az áttelelő petéket a legtöbb kártevő. Ezt pedig novemberben egyszerűen csak elégetjük. Még jobb a hatásfok, ha a hullámpapír szalag fölé hernyófogó övet helyezünk.
Szerző: Székely Gyöngyvér
Forrásokért katt a képekre, további információk a különböző szerekről itt.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!