Kapanyél

Április - Szent György hava

17. hét

- április 24. (György): Sárkányölő Szent György napján hajtották ki először az állatokat, mert a fű már elég nagy a legeltetéshez.

Gonoszjáró nap is: ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak a boszorkányok, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák.

Féregűző nap: kitakarítják a lakást, az istállót. A falubeliek körbejárják a földjeiket, megfürdetik az állatokat.

Ilyenkor kell vetni a salátát, krumplit, kerti virágokat.

Ha Szent György nap előtt megszólal a béka, nem lesz eső a nyáron; a mennydörgés a bő termés előjelzője.

- április 25. (Márk): A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják.

Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

Ha a fülemüle hallgat, változékony lesz a tavasz, ha énekel, szép idő lesz.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A nappali ragadozó madarakról szóló előző posztunkból már sok érdekes dolog kiderült, de a sor még hosszan folytatható, úgyhogy nem is hagyjuk abba.

Tudta? A békászó sas fészkéből csak 1 fióka repülhet ki

A békászó sas (Aquila pomarina) egyedülálló érdekességgel szolgál a szaporodás tekintetében. Késő tavasszal 2 tojás kerül a fészekbe, ám a kelés után drámai időszak következik: a 2 fióka közül csak 1 maradhat életben. Az erősebb fióka addig üti, marja a másikat, amíg az a folyamatos fizikai bántalmazásban és a táplálékhiányban el nem pusztul. Voltak kísérletek arra vonatkozóan, hogy a mesterségesen elszedett és később visszahelyezett fióka esetében megváltoztatható-e ez a folyamat, növelhető-e így a szaporulat. A válasz: igen. Úgy látszik, hogy az agresszió csak egy bizonyos ideig él a fiókákban, utána viszont békésebbé válnak, ugyanúgy, ahogy a kakukk fiókája is csak a kikelés után 3-4 napig dobja ki a mostohatestvéreit. A különbség annyi, hogy a békászó sasnál mindkét fióka probléma nélkül felnevelődik (felnevelődne), és bár ritkán, de erre a természetben (manipuláció nélkül) is van példa.

A hétvégére mondanak derűt, borút, úgyhogy jobb, ha minden eshetőségre felkészülünk. Szerencsére annyi program lesz országszerte, hogy akkor sem kell kétségbe esnünk, ha esetleg a kertben nem találunk elfoglaltságot, vagy az időjárás nem kedvező a kinti munkához.

A mocsárkert a legegyszerűbben elkészíthető vizes élőhely. Nem kell mást tennünk, mint 10-20 cm mélyen kiásni a kiválasztott helyen a talajt, majd a mélyedést kibélelni geotextillel és tófóliával. A kiásott föld mintegy felét töltsük vissza a mederbe, és már ültethetjük is be a vízinövényeket.

Szibériai nőszirom

Mocsári nőszirom

A növények között hagyjunk egy kis szabad vízfelületet is. Egy kb. 1m²-esre tervezett kis mocsárkertnek a felét hagyjuk szabadon, a másik felébe 4-6 kiscserepes vízinövényt ültessünk. A fólia szélét lapos kövekkel, kéregdarabokkal takarjuk el. Arra ügyeljünk, hogy a tervezett vízszinttől a kert talajáig ne alakulhasson ki kapilláris szívóréteg, mert az akár egy nap alatt kiszippanthatja a vizet a mocsarunkból. A környező kertrész biztosan hálás lesz az extra locsolásért, de a vízinövények senyvedni fognak, mi pedig hiába keressük a lyukat a fólián…

Sorozatunk következő része a békákat mutatja be, amely - nemcsak a kertben - nagyon hasznos állat, hiszen szorgalmasan elpusztítja a nekünk nem annyira kedves rovarokat, pl. legyeket, szúnyogokat.