Kapanyél

Miután az előző poszt útmutatása szerint elkészült a kis dézsatavunk, ültessük be a mélyebb vizet kedvelő növényeket a mederbe, és már fel is tölthetjük. Ilyenkor kiderül, hogy tényleg vízszintes-e, és hogy a patak biztosan csak a tóba folyik-e vissza (semmilyen mellécsurgás-csöpögés nem megengedett!). Most következhet a legkreatívabb rész, a dekoráció.

A mocsárkert a legegyszerűbben elkészíthető vizes élőhely. Nem kell mást tennünk, mint 10-20 cm mélyen kiásni a kiválasztott helyen a talajt, majd a mélyedést kibélelni geotextillel és tófóliával. A kiásott föld mintegy felét töltsük vissza a mederbe, és már ültethetjük is be a vízinövényeket.

Szibériai nőszirom

Mocsári nőszirom

A növények között hagyjunk egy kis szabad vízfelületet is. Egy kb. 1m²-esre tervezett kis mocsárkertnek a felét hagyjuk szabadon, a másik felébe 4-6 kiscserepes vízinövényt ültessünk. A fólia szélét lapos kövekkel, kéregdarabokkal takarjuk el. Arra ügyeljünk, hogy a tervezett vízszinttől a kert talajáig ne alakulhasson ki kapilláris szívóréteg, mert az akár egy nap alatt kiszippanthatja a vizet a mocsarunkból. A környező kertrész biztosan hálás lesz az extra locsolásért, de a vízinövények senyvedni fognak, mi pedig hiába keressük a lyukat a fólián…