Kapanyél

A mocsárkert a legegyszerűbben elkészíthető vizes élőhely. Nem kell mást tennünk, mint 10-20 cm mélyen kiásni a kiválasztott helyen a talajt, majd a mélyedést kibélelni geotextillel és tófóliával. A kiásott föld mintegy felét töltsük vissza a mederbe, és már ültethetjük is be a vízinövényeket.

Szibériai nőszirom

Mocsári nőszirom

A növények között hagyjunk egy kis szabad vízfelületet is. Egy kb. 1m²-esre tervezett kis mocsárkertnek a felét hagyjuk szabadon, a másik felébe 4-6 kiscserepes vízinövényt ültessünk. A fólia szélét lapos kövekkel, kéregdarabokkal takarjuk el. Arra ügyeljünk, hogy a tervezett vízszinttől a kert talajáig ne alakulhasson ki kapilláris szívóréteg, mert az akár egy nap alatt kiszippanthatja a vizet a mocsarunkból. A környező kertrész biztosan hálás lesz az extra locsolásért, de a vízinövények senyvedni fognak, mi pedig hiába keressük a lyukat a fólián…

A kert többi részén már zöldül a fű, virítanak az első tavaszi virágok, a tó környéke azonban még téli álmát alussza. A víz lassabban melegszik át, mint a levegő és a talaj, ezért vízinövényeink később indulnak meg. A tavasz eleje ezért is ideális időpont a nagytakarításhoz.

Ahogy melegszik az idő, egyre többen vágyunk a víz közelségére, a megnyugtató látványra, a madárcsicsergésre (a szúnyogokat ilyenkor felejtsük el, jó?), és eszünkbe se jut, hogy lehetne akár saját tavunk is. Pedig!

A hely nagy úr (meg persze a pénz is), de egy kis ötletességgel már az erkélyen is megteremthetjük az ÉRZÉST. Csak egy öblös üvegtál néhány úszónövénnyel, és máris másképp fest a világ!