A Szent István park kapcsán már említettük a Budatétényi Rózsakertet, melyet most meg is látogattunk.

A rozárium a XXII. ker. Nagytétényi út és a Park u. által határolt területen található, amely az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. rózsagyűjteménye. Az intézményben elsősorban nemesítés folyik, de egyben génbank is. Területe 2,5 hektár, a parkosított kertben mintegy 1200 féle rózsát ültettek ki. Minden évben, a rózsavirágzás kezdetén (kb. két hétig) várja az érdeklődőket is. Az év többi részében elvileg zárva van, ezzel nemcsak a rózsákat védik, hanem a látogatókat is, mivel néha veszélyes vegyszerekkel kezelik a növényeket.

A kertet dr. Ormos Imre tervei alapján hozták létre 1959-ben. Az itt nevelt, beazonosított és regisztrált fajták száma 1200, a rózsatöveké 8000. A fajták döntő hányada teahibrid és floribunda, de polyantha, különféle fajtacsoportba tartozó kúszórózsa és parkrózsa is megtalálható.

A kertben látható rózsákat 1250 és 1996 között nemesítették. A magyar, elsősorban Márk Gergely nevéhez fűződő fajták és fajtajelöltek száma 250, bár ő maga több mint 600 törzskönyvezett fajtát nemesített. A virágokat a Trianon után elszakított helységekről, magyar városokról, földrajzi helyekről, történelmi személyiségekről, magyar szentekről, híres emberekről nevezte el.

A magyar rózsa egyébként nemzetközileg is elismert, kiváló minőségű. Köszönhető ez a jó talajminőségnek, másrészt annak, hogy a változékony klíma hatására nagyobb a tűrőképessége, életképesebb, mint egyes nyugati fajták. Márk Gergely rózsái többször kaptak nemzetközi kitüntetést, sőt, már róla is neveztek el egyet: az idős nemesítő 2009-ben, a 86. születésnapjára Győry Szilveszter felvidéki rózsanemesítő saját nemesítésű rózsáját, a „Rosa Márk Gergely”-t kapta, amelyet az ajándékozóval közösen ültettek el a Füvészkertben.

  

Mivel a kert elsősorban kutatási központ, minden növényt gondosan felcímkéznek. A címkéken a fajta neve, a rózsa típusa és a nemesítő neve, esetleg a nemesítés éve szerepel.

A rózsák a legrégebbi dísznövények közé tartoznak. Nemesítésük több ezer éve elkezdődött és napjainkig is tart. Mára már megszámlálhatatlan fajtáját hozták létre, melyek pontos ismertetése lehetetlen, ezért inkább felhasználás és díszértékek szerint csoportosítják őket:

1. Vad fajok – botanikai fajok: betegségekre, kártevőkre és a téli fagyokra nem érzékenyek.
2. Történelmi (középkori) rózsák: általában erős illatúak, de csak egyszer, nyár elején virágoznak.
3. Kerti rózsák (nemes rózsák), ezen belül: teahibridek, polyantha és polyanthahibrid rózsák, floribunda rózsák, törpe-, kúszó-, talajtakaró és sövényrózsák: 50-90 cm magas növények, a virágszáron 5-7 virágot hoznak, folyamatosan nyílnak júniustól a fagyokig. Ágyszerű kiültetésre, vágott virágnak, kisebb-nagyobb foltok, ágyások beültetésére, sövények, szegélyek kialakítására, sírok beültetésére is alkalmasak.


Mindezen fajták szép számmal képviseltetik magukat a rozáriumban, de ki tudja meddig?! Sajnos az intézmény állandóan anyagi problémákkal küzd, és már többször is felröppent a hír, hogy a területet eladják. Szerencsére eddig ez nem következett be.

Egyébként a rózsakert a fent említett két héten kívül is látogatható, csak előzetes egyeztetés szükséges. Mindenképpen érdemes megnézni, most is nyílnak nagyon szép példányok.