Kapanyél

Május - Pünkösd hava

A május hónapot a föld termékenységének római istennőjéről, Maiáról nevezték el. A tavasz ünnepe részben a hónap első napjához, részben pünkösdhöz kapcsolódik.

18. hét:

- május 1. (Bánk): Sok helyen a legények az előző éjjelt az erdőben töltik, és reggel feldíszített májusfát állítanak kedvesük udvarába: „Kelj fel rózsám, itt a májfa, jó éjszakát, vigyázz rája!”

- május 2. (Zsigmond): E napon kell vetni az uborkát, mert akkor jó termést hoz, de vetés közben nem szabad beszélgetni, mert hézagosan kel ki a mag.

- május 6. (János) – Aki János evangélista napjáig el nem vet, nem érdemes a jó szóra. "Babevő János" napjának is nevezik, ekkor vetik még a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét, mert ilyenkor már biztosan nem fagy el.

Manapság talán nem sokan vetnek úgy, mint drága városi nagymamám, aki az előző évben összegyűjtött magokat vegyesen szórta ki, majd kikelés után a hasonlókat egy csoportba rendezte. Így nála nem sok értelme lett volna a veteményes-jelölőnek. A többség azonban rendet tart a kertjében, szép sorban veti a zöldségeket, ám a jelölésre már nem sok gondot fordítunk: a vetőmag zacskóját kis fadarabra biggyesztjük, vagy közvetlenül a földbe szúrjuk. Pedig egy kis ötletességgel még jobban feldobhatjuk amúgy takaros konyhakertünket.

A legegyszerűbb, ha a vetőmagzacskónak kiszemelt fadarabot feliratozzuk.

Szolgálati közlemény!

Bizonyára emlékeztek rá, hogy hagymás virágos fotópályázatunk beküldési határidejének április 29, vasárnapot jelöltük meg. Akkor nem vettük figyelembe (vagy csak elfelejtettük...), hogy ezen a hétvégén szabadnaptorlódás lesz, melynek következtében a Kapanyél döntnökcsapata legközelebb május 3-án tud összeülni, hogy eldöntse, mely 3 hagymásról készült fotó a legszebb.

Ezért aztán úgy döntöttünk, meghosszabbítjuk a beküldési határidőt, és május 2-áig várjuk a fejenként max. 3 fotót. Aki még nem ismeri a részletek, segítség itt.

Eddig már rengeteg szép fotó érkezett, így a saját dolgunkat nehezítjük meg a pár napos hosszabbítással, de ne kíméljetek!

Korábban már volt szó a tavaszi héricsről, amelyet az év vadvirágának választottak. A kommentekből kiderült, sokan kedvelik ezt a virágot, és közeli rokonát, a kökörcsint is.

A kökörcsin a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő. Kora tavasszal nyílnak 5–7 cm átmérőjű, harang alakú, szőrös virágai, amelyek a fajtától függően lilásak, rózsaszínesek vagy kékesibolya színűek lehetnek, élénksárga porzókkal. A bimbót, a virágkelyhet, a szárait ezüstös szőr borítja. A virágok 5–8 cm hosszúak, a növény magassága 25–30 cm, a szár csak a virágzás vége felé nyúlik meg, ekkor jelenik meg rajta a három örvösen álló, gallérozó fellevél, 2–8 mm-es, behajlított, keskeny sallangokkal. A termések egymagvúak, tollasak. A kökörcsin magról könnyen szaporítható. Sztyeppréteken, szikla- és pusztafüves lejtőkön, réteken fordul elő.

Leánykökörcsin

Nevét az ótörök „kök” szóból kapta, ami magyarul kéket jelent, utalva ezzel a kökörcsinek színére. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.

Fekete kökörcsin

A kökörcsinnek több faja is honos nálunk, például a mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) ennek alfaja a fekete kökörcsin (P. pratensis subsp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens, P. hungarica – ezt sokáig a mezei kökörcsin egyik alfajának tartották, csak az utóbbi időkben számítják külön fajnak), a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), a tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis), a nyugati kökörcsin (Pulsatilla vulgaris) és a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana).

Magyar kökörcsin

Különleges szépségük kis híján a vesztük lett, mert igen feltűnőek, és a kirándulók egyszerűen nem tudták megállni, hogy le ne tépjék virágaikat. Amióta főbb termőhelyeik szigorúan védetté váltak, állományuk is megszaporodott, noha így is ritkán lehet találkozni velük.

A kökörcsin minden változata védett vagy fokozottan védett. A fekete kökörcsin eszmei értéke: 5000,-, ezzel szemben az igen ritka hegyi, a magyar és a leánykökörcsin eszmei értéke meghaladja a 100.000 forintot.

Hála a kertészeteknek, ma már nem kell lemondanunk a kökörcsinről. Több helyen lehet venni a leánykökörcsin szaporítóanyagát, ha valaki szeretne, akkor gyorsan kell megvásárolnia, mert nyáron már nem nagyon kapható.

Tátogó kökörcsin

A növényt napos, és félárnyékos helyre ültessük. Laza, kavicsos, közepes táperejű talajt kedvel. Virágzás után is feltűnő növény. Évelőágyásokban, ligetes, vadvirágos kertrészekben is nagyon szép látvány. Sziklakertbe egyesével vagy kisebb csoportba ültessük.

Gyógyhatásai
A mezei kökörcsin minden része nagyon mérgező, frissen szedve mérge a bőrt irritálhatja. A népi gyógyászatban fekélyek és szemgyulladás kezelésére használják. A homeopátiában bő, sűrű, sárgászöld, nyálkás váladékok kezelésére, valamint sírós, nyűgös, érzékeny gyermekeknél alkalmazzák.
A leánykökörcsin teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták. Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják, de senkinek nem ajánlatos önszorgalomból próbálkozni vele.

Tegnap éjfélkor lezárult játékunk a Díszkert 2012 három páros belépőjéért. Összesen 19 helyes válasz érkezett, vagyis, hogy idén 25. alkalommal rendezik meg a kiállítást.

A neveket a beérkezés sorrendjében számoztuk be, és a random.org véletlenszám-generátorral választottuk ki a három szerencsés nyertest.

Az első a 19-es, a második a 8-as, a harmadik pedig a 6-os lett. A számokhoz tartozó nevek a következők: Kunné Szalay Rita, Klubecz Anikó, Barnáné Kecskeméty Gabriella. Mindhármuknak gratulálunk, a továbbiakról e-mailben tájékoztatjuk őket.

A többieknek köszönjük, hogy velünk játszottak, ne csüggedjenek, lesz még alkalom játszani és nyerni!