Kapanyél

Az orgonák pompás, illatos tavaszi növények. Általában az érettségi ballagásra bontanak virágot, a legtöbb helyen ingyenes tömegvirágként a vonulási útvonal és az osztálytermek díszeként illatoznak a szimpla vagy dupla fajták. Az idén azonban másról kell gondoskodni a teremdíszítőknek, ami nagy baj, ugyanis sok bokrot egyedül a virágtolvajok metszenek.

A kerti tó - a rendelkezésre álló helytől függetlenül - egyre nagyobb divat, és tényleg akár egy lavórral, vagy némi ásással és tófóliával bárhol létrehozhatunk egy kis "vizesblokkot". A blogon korábban már többször esett szó a különböző méretű tavakról, amelyek kialakításánál fontos, hogy néhány szabályt szem előtt tartsunk.

Megfigyelték, hogy a növények nem egyformán használják fel a tápanyagokat: vannak éhesebbek, amelyek hamar "kizsigerelik" a talajt, mások kevesebbel is beérik. Képletesen szólva, ha az éhesek mindig ugyanabból a tálból esznek, az gyorsan kiürül, míg a kis étkűek táljában megmarad az étel. Ezért célszerű, ha minden étkezésnél mindenki eggyel arrébb ül, és a másik tálból fogyaszt.

Ez a vetésforgó alapja, vagyis, hogy minden növény a következő évben más ágyásba kerül, mint ahol előzőleg volt. Így a talajnak van ideje feltöltődni, és a tápanyag is egyenletesebben fogy belőle.

Kiszehajtás

- április 8. (Dénes) – A név a görög Dionüsziosz névből ered, melynek jelentése: Dionüszosznak – azaz a bor és a szőlő istenének - ajánlott.

- április 13. (Ida): Virágvasárnap, a húsvét előtti vasárnap. Sok helyen az egész hetet "virághétnek” hívják, amely a legalkalmasabb időszak a virágmagvak vetésére.

Virágvasárnap a barkaszentelés, a villőzés és/vagy a kiszehajtás napja is. A katolikus egyházban a virágvasárnapi mise előtt pálma- és olajfaágakat áldanak meg; a mi éghajlatunkon ezeket helyettesíti a barka, amely megszentelve tűz, villámcsapás és zivatar ellen hatásos. Ezenkívül rontás ellen is véd, ezért pl. a Zemplénben a szentkép alatt tartották.

A kert földjébe tűzött barkaág elűzi a férgeket.

Egyes vidékeken virágvasárnap volt a kiszehajtás. A kisze általában menyecskének öltöztetett szalmabábu, aki a telet, a betegségeket és a böjtöt jelképezi. Úgy tartották, aki elsőnek kezdi öltöztetni, nemsokára férjhez megy. Hogy megszabaduljanak tőle, a lányok végigvitték a falun, majd vagy elégették, vagy vízbe dobták.

A kiszehajtás mellett vagy helyett más vidékeken a villőzés volt szokásban. A villő szalagokkal, kifújt tojásokkal feldíszített fűzfaág, amellyel a lányok járták a házakat, és mindenhol elénekeltek egy nótát. A ház gazdasszonya kiment a lányokhoz, valamelyik villőágról letört egy gallyat, és sorra verte őket, hogy minél hamarabb férjhez menjenek. A villőző lányok ajándékba általában hímes tojást kaptak.

A tavaszi nagytakarítás, pakolászás során sok minden előkerül, amivel már régóta nem találkoztunk, vagy esetleg mindig kerülgettük, de nem tudtuk eldönteni, mi legyen vele. Notórius gyűjtögetőknél nem kérdés, hogy megtartják, de másoknak is érdemes megfontolni, mit lehet esetleg kezdeni egy-egy tönkrement vagy megunt tárggyal. Nem biztos, hogy minden szemétre való, a kertben sok dolgot újra lehet hasznosítani. Gondoljunk csak a blogon sokszor emlegetett "jelszóra": Ültetni bármibe lehet!

Pl. törött agyagvázába: a pangó víz kizárt