Bár mostanában szamócát eszünk eperrel és fordítva, a változatosság kedvéért azért veszünk néha banánt is. Igaz, nem magyar gyümölcs, de egész évben kapható, ráadásul nem is túl drága, főleg, ha meggondoljuk, hogy szőröstül-bőröstül felhasználhatjuk.

Kalóriadús, de zsírszegény, rostokban gazdag, könnyen emészthető. A gyomrot megvédi a gyomorsavtól, kedélyjavító, erősíti immunrendszerünket. Káliumban és magnéziumban gazdag, ami jó hatással van a szívre, a vérnyomásra és a csontokat is védi. Hasmenés esetén gyorsan visszajuttatja a szervezetbe a kiürült káliumot. Fontos C- és B6 –vitaminforrás.

 

Mindezen jótékony tulajdonságok nagy része a héjban is ott rejtőzik, de azt azért nem ajánlanánk, hogy héjastul együk a banánt. Viszont ha megszárítva, ledarálva cserepes növényeinknek adjuk, nagyon boldogok lesznek.

A banán héját tegyük papírtörlőre, és szellős helyen hagyjuk megszáradni. Utána daráljuk le, és amikor eszünkbe jut, szórjunk belőle növényeink talajára. A satnya hajtásokat és kevés virágot vagy gyümölcsöt hozó növényeket foszfortartalma miatt gyorsan helyrehozza.

A kálium segíti az erőteljes növekedést és ellenállóbbá teszi a növényeket a betegségek ellen.

A banánhéjban található ásványi anyagok (réz, magnézium és mangán) felturbózzák a fáradt talajt is, ami szintén jót tesz a benne fejlődő növényeknek.

Ipari mennyiségű banánt fogyasztók a kertben is próbálkozhatnak a banánhéjjal, de ha csak egy-egy rózsatőre elég az anyag, már azzal is látványos eredményeket érhetünk el.

Úgyhogy ne dobjuk az összes banánhéjat haragosunk ajtaja elé vagy a komposztra, inkább szárítsuk meg!

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!