A hidrovetés technológiája az 1970-es évektől terjedt el az USA-ban, amikor az autópályák építésekor a környező rézsűket ezzel a módszerrel kezdték füvesíteni. Az akkor új, környezetbarát technológia annyira bevált, hogy egyre sikeresebb lett, sőt, mára szinte teljesen kiszorította a kézzel vetett füvesítést.
A nagyobb közterületi beruházásoknál és magánkerti füvesítésnél egyaránt hatékony hidrovetés 2002-től már Magyarországon is elérhető. A technológia honosítását és elnevezését az azonos nevű cégnek köszönhetjük.
A hidrovetés olcsó, gyors, egyszerű és környezetbarát gyepesítési technológia, amelyben egyesítették a füvesítéshez szükséges optimális feltételeket. A garantált minőség mellett ennek a technológiának köszönhetően a kivitelezés ára rendkívül kedvező (nagyságrendileg a gyeptégla egyötödébe kerül, és a hagyományos fűmagvetésnél sokkal jobb a kelési aránya). A különböző méretű hidrovetőgépeknek köszönhetően hatékonyan lehet füvet telepíteni a családi házas kertektől kezdve a golf-, és egyéb sportpályákon keresztül az útépítések, bánya-helyreállítási területeken át, egészen a rekultivációs területekig.
A hidrovetéssel előáztatott fűmagot is ki lehet juttatni, ami akár napokkal meggyorsíthatja a fűmag kelési folyamatát.
A siker alapkövetelménye a megfelelő, eredeti adalékanyagok használatának betartása, amit sajnos a technológia elterjedésével sokan kihagynak, vagy egyéb más, nem megfelelő anyagokkal próbálnak helyettesíteni.
Magágy-előkészítés kiskertben
A HIDROVETÉS FŐBB ALAPANYAGAI:
1. Cellulózmulcs/Rögzítő/Színező: Papír alapanyagú adalék, amely a fű kihajtása után a talajban szerves anyagként hasznosul. Többek között az erózió és a szél elleni védelmet is biztosítja egy speciális, erre a célra kifejlesztett anyag segítségével, ami a cellulózmulcshoz keverve szinte „leragasztja” a fűmagot a földfelületre. Ezért kifejezetten jól alkalmazható meredek rézsűknél, vagy olyan területeken, ahol a kimosódás lehetősége nagy. A hidrovetéssel vetett mag nem mozdul meg, az egyenletes kijuttatásnak köszönhetően egyenletesen is nő, nem foltosan, ahogy a hagyományos kézzel történő fűmagvetéskor gyakorta előfordul. A színezőanyag segít tájékozódni, hogy megfelelő mennyiségben (átfedések nélkül) juttattuk-e ki a fűmagot.
2. Kombinált műtrágya: A hidrovető rendszerbe bejuttatott vízben jól oldódó, magas foszfortartalmú tápanyag gyors utánpótlásként segíti a fűmag gyökérfejlődését és csírázását.
3. Kopolimerek: Szükség szerint használhatók még olyan adalékanyagok, melyek a felület száradásával fokozatosan leadják a magukba zárt, saját tömegük sokszorosát meghaladó vízmennyiséget, ami nedvesen tartja a mulcsréteget és elősegíti a csírázást. Az UV-sugár lebontja ezt az adalékanyagot, ezért csak a csírázás idejére nyújt támogatást a fű fejlődéséhez.
Kiindulási állapot 1 dl víz hozzáadásával 2 óra múlva
4. A talaj pH-értékének beállítása: Mésztartalmú készítmények és egyéb növekedésserkentő adalékok, biokultúrák is alkalmazhatóak a gyenge minőségű, vagy alacsony szervesanyag-tartalmú talajoknál.
5. Fűmag: A fűmag minősége és csírázási képessége meghatározó, hisz a fűmag magában hordozza mindazokat a jellemzőket, amelyek kihajtás után, már gyepként összeállva a füves területtől elvárhatók (dús hatás, méregzöld szín, jó regenerálódó képesség, árnyéktűrés stb.). Ezekhez az igényekhez igazodva kell megválasztani a fűmagkeverék összetételét. A hidrovetéssel lehetőség nyílik még csávázott fűmag kijuttatására is (gombaölőszeres vegyszer vonja be a fűmagot), ami a csírázás ideje alatt megvédi a fűmagot az esetleges gombabetegségektől (pl. rhizoktónia). Ez a nyári időszakban rendkívül fontos lehet, mert a nagy melegben a gombabetegségek nagyon hamar felütik a fejüket a gyepben. A vadvirágos fűmagkeverék az egyik olyan lehetőség, amikor kis beruházással nagyon látványos és hosszú távon üde színfoltot alakíthatunk ki kertünkben.
6. Víz: Vetéskor a magot a vízzel együtt locsoljuk ki, így közvetlen érintkezése a maggal biztosítja a gyors csírázást.
Gyepesíteni mindig lehet, csak a vetés után folyamatosan gondoskodni kell a fűmag kikeléséhez és fejlődéséhez szükséges megfelelő mennyiségű vízről. Általában ott nem okoz ez gondot, ahol öntözőrendszer működik a kertben. Az öntözés a füvesítésnél azt jelenti, hogy a talaj felső 10–15 cm-es rétegének állandóan nedvesnek kell lennie, amiről vagy szórófejekkel, vagy automata rendszerrel lehet gondoskodni. A sikertelen gyepesítés oka szinte száz százalékban a nem elegendő vízmennyiség.
Az eredmény a fűmagkeveréktől, az évszaktól és időjárástól függően 7-10 napon belül látható. A jó minőségű fűmagnak és csírázási arányának, valamint a megfelelő mennyiségben hozzáadott adalékanyagoknak köszönhetően a hidrovetés nagy biztonsággal szinte bárhol alkalmazható. Fontos hangsúlyozni, hogy mint bármilyen füvesítési technológiának, ennek az eljárásnak is a talaj és a talaj-előkészítés minősége adja az alapját. És ha mindez megvan, akkor már csak gyönyörködnünk kell a "szép ződ" gyepben.
A cikk a Hidrovetés Kft. szakmai támogatásával jött létre.
Utolsó kommentek