A sorozat első részében bemutattam, hogyan építhetünk sakktábla alakú fűszerkertet, most nézzük meg, melyik a leginkább sikerrel kecsegtető fűszernövény, amellyel szinte bárki próbálkozhat.

A borsosmenta vadon nem fordul elő. A tudományos nevében (Mentha × piperita L.) látható „x” azt jelöli, hogy egy keresztezésből származó növényről van szó. Valószínűleg a vízi menta (Mentha aquatica) és a zöld menta (Mentha spicata) kereszteződésével jött létre. Föld feletti hajtását és szárított leveleit használjuk.

Évelő, lágyszárú növény, amely föld alatti módosult hajtásaival telel át. 30–100 cm magasra nő meg. Szára lilásan elszíneződő. Levelei tojásdad alakúak, szélük csipkés. Világos lila virágait július és augusztus között hozza. Szinte az egész növény kellemes, mentolos illatot áraszt. Nagyon ritkán érlel csíraképes magot.

Ha én menta lennék, így szeretném
Szélsőséges hőmérsékleti körülmények között is jól termeszthető. Rendkívül fény- és vízigényes. Félárnyékban is megmarad, de minél több fényt kap, annál nagyobb lesz a terméshozama, és annál magasabb lesz az illóolaj-tartalma. A jó vízgazdálkodású, középkötött, nedvesebb talajokat kedveli. Úgy válasszuk meg az ültetés helyét, hogy ne tudja elnyomni a szomszédos növényt, mert gyökérzete rendkívül gyorsan nő, és nagyon hamar elterjedhet a kertünkben. Használjunk geotextíliát!

Hogyan fogjunk hozzá?
A növényt érdemes inkább kertészetben megvásárolni, majd kiültetni. Ha már van a kertünkben menta, és tovább szeretnénk szaporítani, akkor ezt a föld alatti módosult hajtásairól végezzük el. A talajból kiszedett gyökérdarabokat 5-10 cm mélyre ültessük el októberben, egymástól 20-30 cm távolságra. A mentát ültethetjük cserépbe vagy erkélyládába, kellemes illata messziről érezhető. Bárhogyan is telepítettük a növényünket (palántáról vagy föld alatti hajtásról), a legfontosabb ápolási munkánk az öntözés, illetve indítótrágyaként keverjünk a talajba komposztot. A leveleket és a hajtásvégeket virágzás előtt gyűjtsük be, amikor megjelennek az első bimbók. Ekkor a növények kb. 40-70 cm magasak. A vágás után azonnal terítsük ki és szárítsuk meg a levágott részeket.

A rágótól a fogkrémen át a teáig
A borsosmenta fő hatóanyaga a mentol. Rendkívül széles körben használjuk fel (gyógyászat, élelmiszeripar, kozmetikaipar). Otthonunkban elsősorban teát készíthetünk belőle. Hideg teája csökkenti a hányingert. Ha forrón, apránként isszuk, akkor csillapítja a migrénes fejfájást, valamint gyomor- és bélzavarok esetén, felfúvódás ellen is hatásos. Két teáskanálnyi szárított borsmentát forrázzunk le egy csésze forrásban lévő vízzel, és hagyjuk állni 5-8 percig, majd utána szűrjük le. Teák, italok, koktélok ízesítésére mentoltartalma miatt kiválóan alkalmas, illetve hűsítő hatású is. Cserépben nevelve télen is mindig friss levelet tehetünk a teánkba.
Légúti fertőzések vagy eldugult orr esetén inhalálásra használhatjuk úgy, hogy egy tálba 3 teáskanálnyi szárított mentát teszünk, majd forró vizet öntünk rá, a fejünkre törülközőt terítünk, és úgy hajolunk a tál fölé, így inhalálunk 10 percig.
Hústöltelékek, sültek, saláták ízesítésére más fűszerekkel (pl. kakukkfű, majoránna) együtt használjuk.
Gyerekeknél és csecsemőknél ne, vagy csak igen kis mennyiségben alkalmazzuk, mert magas mentoltartalma nehézlégzést okozhat náluk!