Ilyenkor még mindig csak a korai virágok nyílnak, amelyek közül nagyon nehéz kedvencet választani, de nálam (fürtös) gyöngyike mindenképpen közéjük tartozik.

A fürtös gyöngyike (Muscari neglectum) évelő, hagymás növény. A természetben a száraz gyepeket kedveli, de gyakori kerti dísznövény is.

A gyöngyikék nemzetségébe több mint ötven faj tartozik, ezek többsége a Földközi-tenger vidékén őshonos. Hazánkban négy faja él: a fürtös, az üstökös, a karcsú és az epergyöngyike. Ezek szinte az egész országban elterjedtek, közülük csak az epergyöngyike védett, eszmei értéke 5000 forint.

A gyöngyike levelei keskenyek, hosszúkásak, szára vékony falú, üreges, legfeljebb 20 cm magas. Apró, kék vagy a nemesített fajták esetében fehér virágai fürtben állnak, a fürt tetején lévő virágok terméketlenek, az alsó virágoknál halványabb árnyalatúak. Termése sokmagvú tok. Népi nevén Szent-György virágnak is nevezik, mivel általában Szent-György havában, azaz áprilisban virágzik. Egyéb népies elnevezései a kék kígyóhagyma vagy a mezei jácint.

A kertben egyszerű meghonosítani, mert igénytelen növény. Magról is könnyen szaporítható, de hagymáival is terjed. Hagymáját a kert kevésbé napos vagy félárnyékos helyére ültessük, laza vagy homokos talajba, szeptember végén. Ha kedvező feltételeket talál, akkor képes tömegesen elszaporodni.

Jól érzi magát szilakertekben, de az is nagyon mutatós, ha sűrű, tömött sávba, pl. szegélyként ültetjük. Telepíthetjük a fűbe (nyárra már visszahúzódik, ilyenkor már az sem zavarja, ha fűnyíróval lenyírjuk), virágládába. Egy edénybe 3-4 hagymát ültessünk el egymástól kb. 5-10 cm távolságra, és kb. 5 cm mélyre. Ha egyszer megtelepítettük a kertben, később nem lesz vele gond, hiszen - a többi kora tavaszi hagymáshoz hasonlóan - télálló, bár a különlegesebb, kényesebb fajták tövét a biztonság kedvéért takarhatjuk.

Kisgyerekes családok inkább ne ültessenek a kertbe gyöngyikét, mert a növény minden része mérgező.

Forrás