Kapanyél

Szimbolikus temetéssel tiltakozott ma délelőtt a Greenpeace a földárverések ellen a Földművelésügyi Minisztérium előtt. Az elmúlt egy hét tapasztalatai szerint valóra vált az, amire a szervezet októberben már figyelmeztetett: az állami földkiárusítás bebetonozza a sokszor tisztességtelen földbérleti pályázatokon földhöz jutott bérlőket, és ezzel talán örökre elveszi a lehetőséget a kis helyi gazdák elől. Ráadásul nem garantálja a Natura 2000-es területek természeti értékeinek megőrzését sem, és tovább rontja az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét - áll a Greenpaece sajtóközleményében.

A magyar vidék szimbolikus temetésén a Greenpeace koszorúkat helyezett el azoknak a gazdáknak és szervezeteknek a nevében, akiktől az elmúlt években sokszor jogtalanul vették el az állami földek bérleti jogát. Ezzel gazdák százait tették tönkre, megfosztva őket a legelőktől, így közvetve állatok tízezreit küldve a vágóhídra. 

A Greenpeace azt követeli a kormánytól, hogy vegye komolyan a saját terveit: a gyakorlatban valósítsa meg mind a Darányi Ignác Tervet - A Nemzeti Vidékstratégiát (2014–2020), mind az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére alkotott saját stratégiáját. A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami földbérleti pályázatok kiírásai után most az állami földeladás feltételei közé sem került be az ökológiai gazdálkodás előírása vagy legalább annak előnyben részesítése. Holott csak ezek biztosíthattak volna megfelelő alapot arra, hogy a kormány betartsa a 2014 elején elfogadott Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020) Stratégiában megfogalmazott ígéreteit.

A "temetésen" elhangzott "papi gyászbeszéd" itt olvasható.

További fotók a demonstrációról itt.

Forrás

Nem született ma döntés abban a 14 millió forintos kártérítési perben, amelyet a magyar állam nevében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) indított a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen.

Mint emlékezetes, 2014. áprilisában a Greenpeace demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen, mert a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az "új bérlők" művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos akkor már aratás előtt lévő, több mint 100 millió forint értékű bionövényeit.

2015. június 17-én a Fővárosi Törvényszék érvénytelenítette a kishantosi földpályázat egyik "új nyertesének", a Mező Vidék Bt.-nek a Nemzeti Földalapkezelővel kötött szerződését. A Mező Vidék Bt. a másodfokú ítélet szerint még csak nem is pályázhatott volna: soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, és az esetből úgy tűnik, saját munkagépei sincsenek. Ehhez képest a vállalkozás földet nyert a kishantosi területekből, használatba vette azt.

Bár a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárságának egy szeptemberi sajtóhírében azt olvashattuk, hogy Kishantoson "a 2013 októberében megkötött haszonbérleti szerződések értelmében az első gazdasági évben biogazdálkodtak a pályázat nyertesei", az új "bérlők" előbb műtrágyával, majd később gyomirtóval kezelték a 21 éve kemikáliák nélkül működő, kiváló minőségű földeket.

Fotó: Somogyi-Tóth Péter

Kishantos neve ismerősen csenghet a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődőknek, de más is sokat hallhatott róla az utóbbi időben a földpályázatok kapcsán. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése alapján ugyanis november 1-től a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság elveszíti 21 éve bio módon művelt földjeit, vagyis megszűnik.

Tegnap a helyszínen ez ellen tiltakozott a Greenpeace Magyarország egy 500 x 150 méteres felirattal, hogy felhívja a figyelmet a földek elvesztésének súlyos veszélyeire.

Fotó: Somogyi-Tóth Péter (Greenpeace)