Cudar világ jár a méhészekre. Elfagyott az akác, kiszántották a máskor fontos méhlegelőnek számító repce felét, és úgy tűnik, a kasza végez a méhészreménységnek tartott selyemkóróval is. Font Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez fordult írásban, kérve, vizsgálják meg, levehető-e a selyemkóró az invazív növények listájáról, s elképzelhető-e, hogy csak a virágzás után irtsák, mert e kiváló mézelő (gyom)növény részben pótolhatná a húsvétkor elfagyott akác nektárját. Fazekas Sándor miniszter azonban megtagadta a kérést. Írásos érvelése szerint ez a parlagfűhöz hasonlatos növény veszélyezteti a magyar faunát.

A nektárját kivéve minden porcikája mérgező

A méhészek szerint a selyemkóró nem veszélyeztet semmit és senkit, ugyanis csak ott növekszik, ahol már más növény meg sem él. Szeretnék elérni, hogy csak a virágzást követően kaszálják büntetés terhe mellett, s ne úgy ahogy most. Így ugyanis a méhek még begyűjthetik a nektárt. A selyemkórót istenítő méhészek szerint magról nem szaporodik, csak a föld alatti részeivel. (Ettől függetlenül, ha a kertben megjelenik az impozáns növény, tövestől ki kell irtani. Nem elég a föld feletti részt elpusztítani, a mélyben ugyanis terebélyes gyökérrendszert fejleszt, ahonnan rendszeresen támad újabb hajtásokkal.)

Nálunk ellenség, a fejlett világban alapanyag

A növénytermesztő gazdák másként vélekednek, és tűzzel-vassal irtják. Szerintük a szemes cirokban 30, a szójában pedig közel 20 %-os terméscsökkenést okozhat. Gyökérzete akár két méteres mélységben behálózza a talajt, a közte élő növényeket teljesen megsemmisítheti. Ráadásul a napraforgó és más, rovarok által megporzandó növényekről elcsalogatja a méheket.

Fehér akác

De nemcsak a selyemkóróval, az akáccal is baj van. Milliárdokkal támogatják azokat az erdészeket, akik úgymond erdőszerkezet-átalakító programhoz csatlakozva az errefelé nem őshonos akácot lecserélik kívánatos fákra. Pedig fontos termék a magyar méz is.
A napokban Baktalórántházán „Az akác a Nyírség aranya” elnevezésű konferencián elhangzott az is, hogy az akác nem egy hivalkodó fafaj, egyszerű, közel áll az alföldi emberhez. A száraz, humuszban szegény, laza szerkezetű nyírségi homok termőhelyen egyébként kevés fatestű növény él meg, ráadásul kiváló tulajdonságú szívós fafaj. Ha a kormányzat visszaszorítja az akácot, a vele foglalkozó erdészek megélhetése forog veszélyben.

Fiatal akácos

A fafajok közül a legkeményebb, legsűrűbb, legszilárdabb fák közé tartozik. Az akác fájának gazdaságos felhasználását elsősorban a belőle kikerülő ipari faanyag tömegének vékonyabb átmérője korlátozza, és ez a vastagabb méreteket nagyobb tömegben igénylő ipari feldolgozást - bár az eljárás ismert - akadályozza. Korábban főként szőlőoszlopnak, bányafának, vezetékoszlopnak használták. (Egyik 320 centis fesztávolságú szőlőlugasom 4x4-es akác oszlopokból készült, melyek prímán tartják a terhet.) De kiváló kerti lépcső, időtálló padozat, növénytartó ládák készülhetnek belőle.
A mai árviszonyok között egyébként biztosabb jövedelmet ígér, mint a kommersz gyümölcsök, hiszen a háromméteres rönkjét már csillagászati, 4000 forint körüli áron adják. Aki hobbitanyája környékének hasznosításán gondolkodik, ezért is megfontolhatja a gyorsan növekvő akác telepítését.