Kapanyél

Magyarországon az első Madarak és fák napját 1902-ben Chernel István, lelkes ornitológus szervezte meg szülővárosában, Kőszegen. Néhány évvel később hivatalos ünneppé vált, amikor Herman Ottó közbenjárására gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.

December - Karácsony hava

50. hét:

- december 7. (Ambrus): Ha a fagy elmarad, és enyhül az időjárás, karácsonykor jeges idő lesz.

Ambrus a méhészek és mézesbábosok védőszentje. A legenda szerint csecsemőkorában egy méhraj vette körül az udvaron. A méhek ellepték a bölcsőt, bemásztak a gyermek szájába is. Anyja ijedtében felkiáltott: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! A csecsemőnek semmi baja nem lett, és a jóslat is bevált: Ambrusból püspök és nagyszerű szónok lett, a "mézajkú prédikátor".

- december 8. (Mária): az egyik legnagyobb Mária-ünnep: a Szeplőtelen Fogantatás, illetve Zalában Földtiltó Boldogasszony, vagy Eketiltó Boldogasszony napja. Ilyenkor már semmilyen mezőgazdasági munkát nem lehet végezni.

- december 13. (Luca): "Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja." A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. A hagyomány szerint ez a nap a gonosz elleni védekezés jegyében telik el: fokhagymát kell az ajtóba, ablakba tenni, kenyérre kenni, az állatok fejét bedörzsölni. E napon nem szabad kölcsönadni, vagy -venni és tilos a házimunka is. Az asszonyoknak javallott otthon ücsörögni, példát mutatva a tyúkoknak, hogy kell kotlani a tojásokon.

Ekkor kezdik faragni a Luca-széket, amely nagyon lassan készül, hiszen csak karácsonyra, az éjféli misére kell vele végezni; aki a misén feláll rá, meglátja, ki a boszorkány.

Ma kell elvetni a Luca-búzát, hogy karácsonyra kiderüljön, milyen lesz a jövő évi termés és a család egészsége.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

A retek (Raphanus sativus subsp. sativus) az egyik leghálásabb zöldségféle a veteményesben: az évszaknak megfelelő fajta kiválasztásával kora tavasztól őszig vethető, nem túl igényes, és ahogy a "hónapos" jelző is mutatja, néhány hét után szüretelhető. Nevét a latin radix=gyökér szóból kapta. Bár pontosan nem tudni, vélhetően Ázsiából származik, a Wikipédia szerint Európába Marco Polo hozta be Kínából. Először a francia konyha fedezte fel magának, aztán egész Európát meghódította a friss ropogtatni való.

A májusban már szinte teljes pompában virító kert nem csak a gazda szemét gyönyörködteti, de a csigák fantáziáját is megmozgatja. A mostani nedves idő a zsenge zöldségekkel, virágokkal igazi Kánaán a csúszómászóknak. Szerencsére vannak azért növények, melyeket még ők sem kedvelnek, ezért érdemes néhányat kipróbálni a csigák elleni hadjáratban.

A csigák régóta megkeserítik a kertészek életét, főleg, amióta az Ibériai-félszigetről Ausztrián át hozzánk is bemászott, ill. közlekedési eszközökre felkapaszkodva beutazott a spanyol meztelen csiga.

Míg a többi fajta meztelen csiga ellen be-bejönnek bizonyos praktikák, amelyekről korábban már írtunk itt, a spanyol óriás könnyedén átmászik a tojáshéjon, átrágja magát még a kaktuszon is, ha az útjába kerül. Ellene az indiai futókacsa (Anas platyrhynchos f. domestica) a tökéletes megoldás, aki nem csak a kifejlett példányokat fogyasztja nagy lelkesen, de a petéket is felkutatja, akárhol is rejtőznek a kertben.