Amint lehullottak a falevelek, indul a szabadgyökeres faiskolai szezon. Ha gyümölcsfa beszerzésére szánják el magukat, akkor ennek ideje az ősz. Az ilyenkor telepített oltványok erednek meg a legjobban. Amíg a földlabdás csemete bármikor ültethető, a szabadgyökeres csak akkor, ha a fa nyugalmi állapotban van.
A telepítés a kiválasztással kezdődik
A gyümölcsfajták kiválasztásakor a kert talajának és mikroklímájának figyelembevételével kell magáról a fajról dönteni. A gyümölcsfák többsége oltvány, ami azt jelenti, hogy e házasságba más faj, fajta adja a gyökeret, és más a nemes termő részt. Az adott oltvány alkotórészeinek ismerete azért fontos, mert például azonos fajta más-más alanyra oltva megélhet meszes vagy köves, netán homokos talajon is.
Nem elég azonban egy katalógus csábító fényképes ismertetője alapján dönteni. Csak nagyobb kertbe ajánlható, hogy a kéttucatnyi Magyarországon megélő fajból tartsanak néhányat. A kisebbekbe inkább egy-egy fajcsoportból ültessenek néhányat. Kisebb, de néha teljes meddőséget okozó problémát jelent, hogy vannak olyan gyümölcsfajok, -fajták, amelyeknek a terméshez más fák virágporára van szüksége. Erről a fajta kiválasztásakor tájékozódni kell. A megporzási igényekről az oltványok előállításával is foglalkozó faiskolákban biztosan pontos tájékoztatást kapnak, máshol ez kétséges.
A konténeres csemete drágább, de bármikor ültethető
Ki ne szeretne saját kertjében gyümölcsöt szüretelni?! Senkit nem akarunk a telepítésről lebeszélni, de a csemete vásárlása előtt jobb, ha lehetőségeiket és képességeiket számba veszik.
Sok, zöldet kedvelő kerttulajdonos városlakó érez késztetést arra, hogy díszkertjébe haszonnövényeket engedjen. Különösen az új kerttulajdonosoknak jelent kecsegtető kihívást, hogy sokféle gyümölcs-, és zöldségfajjal próbálkozzanak. Ők csak később jönnek rá, hogy ezekkel a növényekkel mennyivel több a tennivaló, mint a csak díszítőkkel.
Aki azonban gyümölcsfával akar bíbelődni, annak nemcsak a kertje által biztosított termőhellyel, hanem saját lehetőségeivel, képességeivel is tisztában kell lennie. A hosszas nemesítőmunka eredményeként megszerezhető gyümölcsfajták ugyanis rendkívül érzékenyek. Ezzel magyarázható fogékonyságuk a betegségekre, s ezért válnak a rovarok csemegéivé a haszonnövények.
Gyümölcstermesztés 2D-ben
A gyümölcstermőknek mindenekelőtt a megfelelő helyet kell megtalálni. A kertekben a lugasok klasszikus funkciója ugyan az árnyékolás, de a hűsölőhelyről a család csemegézhet is gyümölcsöt, pl. szőlőt. Ha szőlő a növény, akkor nem szerencsés, ha a fürtök a lugas alatt hűsölők fejéhez érnek. A jobb csemegeszőlők fürtjei elérhetik a 30-40 centis hosszúságot is. A mi klímánkon a gyümölcsöt is termők között lugasnövény lehet az alma, körte, szőlő és a kivi. Az almás termésűek viszonylag jól viselik az olyan metszést, amelyik derékszögű kanyarokra kényszeríti a fát.
A szőlő esetében egyszerű a helyzet, hiszen a tőkék néhány év alatt fásodó szárral is betöltik a rendelkezésre álló teret. E fajtáknál egyedül a termőkarok elfagyása jelenthet kockázatot, de a lugasok általában házak közelében vannak, s az ilyen helyeken nem olyan erős a lehűlés. Ha mégis elfagyott a lugas, akkor újra kell kezdeni a nevelést. A telepített oltványt az első évben két rügyre kell visszavágni. Ezek az év folyamán két, akár egyméteres vesszőt is hoznak. A következő tavaszon a két vessző közül az erősebbiket két világos rügyre kell visszametszeni, s az ezekből előtörő hajtások már felérnek a lugas tetejéig. Ezek később fásodnak, s belőlük nevelhetők a rövidcsapos termőrészek. Azzal kell számolni, hogy egy-egy szőlőtőke legalább 3-5 négyzetméternyi vízszintes lugasfelületet befed, és ha jól érzi magát, akkor 10-15 kilónyi fürtöt megérlel.
Az általában helyhiánnyal küszködő kertészkedőknek nyújt lehetőséget a gyümölcsfákból alakított sövény. A gyümölcskertészek hosszú évek kísérletezgetésével találták meg az egy-egy gyümölcsfajhoz megfelelő sövényformákat. Érdemes szakkönyvet vásárolni, mert ezekben részletes foglalkoznak – az amúgy bonyolult – sövények kialakításával.
Utolsó kommentek