Az eddigi írásaimból talán egyértelműen kiderült, hogy kertünket a lehető legtermészetesebb módon próbálom gondozni. Ennek része az is, hogy a kert végében ástunk egy kis esővíz-elvezető árkot, melynek két partján gyönyörűen zöldell a csalán.

Állandóan vágjuk és öntözzük, hiszen a belőle készített csalánlével permetezzük a kertet egész nyáron. Nem önmagában áztatjuk az öntözővízbe, hanem kiegészítjük hagymahéjjal, káposztalevéllel, körömvirággal és gyermekláncfűvel. A csalánt tea készítéséhez meg is szárítjuk.

A csalán nemcsak immunrendszerünk erősítésében vagy fogyókúránk hatásfokának növelésében, de ízületi panaszok, vagy allergiás tünetek enyhítésében is jelentős segítséget nyújthat. Párját ritkító vitamin- és ásványianyag-tartalma van: leveleiben béta-karotin, C-, B- és K-vitamin, klorofill, vas, kálium és kalcium található. Az öregséget késleltető ásvány, a szelén is ritkán fordul elő más zöldségfélékben olyan mennyiségben, mint a csalánban.

A csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák kedvelt gyógynövénye. A csalántea feloldja a salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti, fokozza a szervezet védekező erejét. Segít az ekcéma, szénanátha tüneteinek enyhítésében, pattanások ellen is hatékony.

Reumás fájdalmakra ma is javasolják az ősi gyógymódot: a fájó testrészt csalánnal kell csapkodni, amire a bőrszövetek vérellátása fokozódik, így belülről szünteti meg a gyulladást.

A fejbőrnek is nagyon jót tesz: főzetét rendszeresen használva gyorsabban nő a haj.

Zsenge leveleiből salátát, levest és főzeléket is készíthetünk, leforrázva elveszíti hangyasavat tartalmazó mirigyszőreit.

Jótékony hatásait még hosszasan sorolhatnánk, ám a csalánra is érvényes a mondás, hogy jóból is megárt a sok: teájából napi 3-4 csészénél több fogyasztása nem javasolt, mert túladagolása allergiás reakciókat válthat ki.

Akit bővebben érdekel a téma, további érdekességeket talál itt és itt.