Nem szeretném elkiabálni, de már sorban a harmadik vakondmentes tavaszt indítom saját kertemben. Korábban nagy, de fair csatákat vívtunk. Tisztességesen küzdöttem, míg a vakondok tették dolgukat, lakmároztak és túrtak. Sok mindent kipróbáltam, de rájöttem, hogy aprólékosan kimunkált terv szerinti bosszantással lehet kellemetlenkedni nekik, s aki elég ügyes, célba ér, mert megunják és tovább állnak az amúgy védett állatok.

Volt idő, amikor dicsőség volt a hasznos emlős gyilkolászása

Módszer I:
Első lépcsőben meg kell győzni a szomszédokat, hogy szerves trágyázzanak és rendszeresen öntözzenek a kertjükben. Ezzel nekünk fel kell hagyni. Ha ez sikerül, akkor kell vásárolni Basamid G nevű talajfertőtlenítőt, s az utasításnak megfelelő módon ki kell szórni, ajánlott a kezelést megismételni. Ez elűz minden talajban élő csúszómászót, pontosabban ezeket meggyilkolássza. Kicsit kellemetlen az illata, de az elillan, viszont hatékony. Az, hogy csökken a kaja mennyisége, és nehezebb is ásni, már meggyőzi a vakondot; máshol is kell próbálkozni, s ha ott kellemes, máris fél győzelem.

Egy kifejlett vakond napi 5 dkg rovart fogyaszt, mégis sok a túrás

Eszünkbe ne jusson a talicska, fűnyíró keretét megolajozni, hadd nyikorogjon, rezegjen. Ez is zavarja a vakondot, különösen páratlan Eimer-szervét. Nagyon jó zajkeltő a fára jó erősen rászigetelőszalagozott rádió, a szoros kötés révén rezeg az egész fa, és a talajban jól terjed a hang. (E módszer szarkafészek elhagyására is ösztönző, a szarkafészek a kertben legalább olyan kellemetlen, mint egy éhes vakondcsalád.)
Ha mindezen túl vagyunk, szárazabb a talaj és nincs már benne vakondcsemege, akkor a kert közepére kellene ültetni egy csinos ricinuságyást (Ricinus communis). Maga a növény tetszetős, lesz magja is, amit ősszel be lehet gyűjteni. Gyökere fertelmes szagot áraszt, olyat amit a bundájára kényes vakond utál.

Ricinus

Ha ezek után vakondmentes lesz a kert, akkor a kerítés mentén körbe kellene ültetni méterenként a szintén mutatós nagy sárfűvel (Euphorbia lathyris). Ennek is lehet magját gyűjteni. Azonban mindkét növény ősszel szedett termését papírzacskóban kell tárolni, s télen kint hagyni, hogy fagyhatás érje. Ezt hívják javorizációnak. Így tavasszal palántanevelőben, vagy helyre vetve jól fog csírázni.
Rengeteget küszködtem a vakondokkal, de általában sikerül kitessékelni őket, persze nem megy gyorsan, de, ha egyszer már elhagyták a területet, akkor elég a nagy sárfű körkörös védelme.

Módszer II:
A túrás földjének gyűjtése: a gyephizlalás technológiájába be lehet illeszteni a túratok földjének gyűjtését, nyikorgó kerekű talicskával szállítását és szétszórását. A lyukak környékén pedig a talajt tömöríteni kell szintén nyikorgó hengerrel. Amint erre a technológiára átállunk, azonnal eltűnnek a vakondok, mert ösztönösen utálnak más helyett dolgozni.

Pár napnyi túrás földje

Módszer III:
Vakondcsapda: ez egy csődarab, amelyet a járatba kell ásni. Kicsit bonyolítja a csapdázást, hogy kétféle vakondjárat van. A közlekedő közvetlen környékén nincs túrás, viszont ebben az alagútban halad nagy sebességgel a kerti rém a munkaterületre, ahol kutatóalagutakat ás. Itt vannak a túrások.

Ügyes csapda

A közlekedőjárat könnyen felismerhető, mert kemény és a fényes a fala. Ide kellene a csapdát beásni, s naponta legalább kétszer ellenőrizni, nehogy benne pusztuljon az ásóművész.

Ha megvan, gyorsan a vödörbe vele

Ha véletlenül sikerül megfogni, akkor kesztyűvel ajánlott hozzányúlni, mert tömött bundája miatt igen sikamlós, ráadásul vadul harap. Vödörbe vele, majd jó messzire vinni, és a kertihez hasonló, a gondtalan vakondélet számára alkalmas helyen szabadon engedni.
Ezután jöhet a ricinus és a nagy sárfű.

Módszer IV:
Az ásómunkában járatos eb. Nagyon ügyesek a terrierek.

A foxi elől nincs menekvés

Módszer V:
Vakondháló: a munkát leszámítva négyzetméterenként 100 forint.

Saját több évtizedes tapasztalat: engem már kergetett meg nőstényhörcsög Jánoshalmán, aki járt már így, tudhatja, nem vicces, de nem szabad feladni, mert mégiscsak feljebb jutottunk az evolúciós létrán.