Kapanyél

Vol.3 - A nomád higiéniáról

Egy hét melegvíz, áram, wifi, meg minden egyéb nélkül földi pokolnak tűnhet a civilizált, városlakó ember számára. Természetesen ez egyáltalán nincs így. Olyannyira, hogy pár nap után egész könnyen hozzá lehet szokni, ha az ember hajlandó alkalmazkodni a körülményekhez. Ugyanakkor a higiéniára így is lehet adni, csak megfelelő találékonyság kell hozzá.

A férfiak helyzete persze közmondásosan könnyebb ilyen helyzetekben. A mezőn a zuhanyzás egy gémeskút, egy, kötőjel kettő darab lavór, illetve egy fémbögre segítségével bármikor megoldható.

Az alig 15 cm-es nemes májvirág (Anemone hepatica, korábban Hepatica nobilis) általában március-áprilisban nyílik, de idén már nagyon korán lehetett találkozni vele, pl. a Mecsekben.

Fotó: Kóródi Barbara

A gyengén mérgező növény a boglárkafélék (Ranunculaceae) családját gyarapítja. A nyirkos lombos vagy vegyes erdők meszes, humuszban gazdag talaját kedveli, fenyves erdőkben nem találkozunk vele. Terjesztésében nagy szerepe van az erdei hangyáknak: a magokat beviszik a hangyafészekbe, ott leválasztják róluk a fogyasztásra alkalmas, fehérjében gazdag kis „nyúlványokat” (elaioszóma), majd a felesleges magot vagy kiviszik a fészekből, vagy ott helyben kicsírázik.

A májvirág nevét háromkaréjú leveleiről kapta, melyek hasonlítanak a máj formájára. Paracelsus Szignatúratanából  tudjuk, hogy „nincs semmi, amit a természet ne mutatna meg, és a jelekkel megismerhetjük, ami a megjelöltben rejtve van.”- így nem csoda, hogy gyógynövényként elsősorban májbetegségeket kezeltek vele. Teáját ezenkívül epe-, vese- és hólyagbántalmak ellen fogyasztották, és a homeopátia ezen panaszokra alkalmazza ma is.

A levelek csak az általában kék, de néha rózsaszín vagy fehér virágok elnyílása idején, vagy azt követően jelennek meg, majd egészen a következő tél végén, kora tavasszal kihajtó új levelekig megmaradnak.

Mivel élőhelyére érzékeny, és a hangyák segítségével is csak lassan terjed, hazánkban is védett faj. Eszmei értéke 2000 forint. Ugyanezen okok miatt választották meg Németországban 2013-ban az Év virágának, így nagyobb figyelem övezi.

Aki otthon is szeretne májvirágban gyönyörködni, növényárudákban szokott lenni nagy virágú kerti változata. A fák, bokrok alatti árnyékos, télen enyhén nedves, nyáron inkább száraz, hűvös helyen érzi jól magát. Humuszban gazdag, jó vízáteresztő talajt igényel. Páfrány, szagos müge és ibolya társaságába ültetve teljesen erdei hangulatot varázsolhatunk kertünkbe.

Magyarországon több élőhelyén is szerveznek virágnéző túrákat. Most hétvégén (szombaton) a zselici Almamelléken lesz kisvasutazással egybekötött májvirág túra, de az időjárás miatt talán érdemes előtte érdeklődni itt.

Forrás: Wikipédia

Minden évben így június közepe táján csodálhatjuk meg a kérészek csupán néhány napig tartó különleges násztáncát. Az egykor Európa szerte elterjedt faj mára a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Éppen ezért biztonságukra fokozottan ügyelnek Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai, a természetvédelmi egyesületek és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei.

Nagyot néztek az E-misszió Egyesület munkatársai, amikor nemrég a Nyíregyháza melletti Oláh-réten 8 tőcsoport fátyolos nősziromra (Iris spuria) bukkantak. Ez a gyönyörű lilás virág egész Európában, így nálunk is visszaszorulóban van, ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2000-ig egyetlen élőhelye sem volt ismert. Akkor szintén az E-misszió Egyesület munkatársai találtak egy kisebb állományt Geszteréd határában, így ez a mostani a második.

Fotó: Szigetvári Csaba

Korábban már volt szó a tavaszi héricsről, amelyet az év vadvirágának választottak. A kommentekből kiderült, sokan kedvelik ezt a virágot, és közeli rokonát, a kökörcsint is.

A kökörcsin a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő. Kora tavasszal nyílnak 5–7 cm átmérőjű, harang alakú, szőrös virágai, amelyek a fajtától függően lilásak, rózsaszínesek vagy kékesibolya színűek lehetnek, élénksárga porzókkal. A bimbót, a virágkelyhet, a szárait ezüstös szőr borítja. A virágok 5–8 cm hosszúak, a növény magassága 25–30 cm, a szár csak a virágzás vége felé nyúlik meg, ekkor jelenik meg rajta a három örvösen álló, gallérozó fellevél, 2–8 mm-es, behajlított, keskeny sallangokkal. A termések egymagvúak, tollasak. A kökörcsin magról könnyen szaporítható. Sztyeppréteken, szikla- és pusztafüves lejtőkön, réteken fordul elő.

Leánykökörcsin

Nevét az ótörök „kök” szóból kapta, ami magyarul kéket jelent, utalva ezzel a kökörcsinek színére. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.

Fekete kökörcsin

A kökörcsinnek több faja is honos nálunk, például a mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) ennek alfaja a fekete kökörcsin (P. pratensis subsp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens, P. hungarica – ezt sokáig a mezei kökörcsin egyik alfajának tartották, csak az utóbbi időkben számítják külön fajnak), a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), a tavaszi kökörcsin (Pulsatilla vernalis), a nyugati kökörcsin (Pulsatilla vulgaris) és a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana).

Magyar kökörcsin

Különleges szépségük kis híján a vesztük lett, mert igen feltűnőek, és a kirándulók egyszerűen nem tudták megállni, hogy le ne tépjék virágaikat. Amióta főbb termőhelyeik szigorúan védetté váltak, állományuk is megszaporodott, noha így is ritkán lehet találkozni velük.

A kökörcsin minden változata védett vagy fokozottan védett. A fekete kökörcsin eszmei értéke: 5000,-, ezzel szemben az igen ritka hegyi, a magyar és a leánykökörcsin eszmei értéke meghaladja a 100.000 forintot.

Hála a kertészeteknek, ma már nem kell lemondanunk a kökörcsinről. Több helyen lehet venni a leánykökörcsin szaporítóanyagát, ha valaki szeretne, akkor gyorsan kell megvásárolnia, mert nyáron már nem nagyon kapható.

Tátogó kökörcsin

A növényt napos, és félárnyékos helyre ültessük. Laza, kavicsos, közepes táperejű talajt kedvel. Virágzás után is feltűnő növény. Évelőágyásokban, ligetes, vadvirágos kertrészekben is nagyon szép látvány. Sziklakertbe egyesével vagy kisebb csoportba ültessük.

Gyógyhatásai
A mezei kökörcsin minden része nagyon mérgező, frissen szedve mérge a bőrt irritálhatja. A népi gyógyászatban fekélyek és szemgyulladás kezelésére használják. A homeopátiában bő, sűrű, sárgászöld, nyálkás váladékok kezelésére, valamint sírós, nyűgös, érzékeny gyermekeknél alkalmazzák.
A leánykökörcsin teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták. Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják, de senkinek nem ajánlatos önszorgalomból próbálkozni vele.