Kapanyél

A japánbirs (Chaenomeles Japonica) csodás színű virágokkal örvendezteti meg a kertbarátokat minden tavasszal, de én most a termésére szeretném felhívni a figyelmet.

3 éve ültettem egy tő japánbirset a kertembe, ami eddig nem nagyon akart virágba borulni, de idén tavasszal már volt rajta néhány élénk rózsaszín virág. Nyáron nem is nagyon foglalkoztam vele, de most, legnagyobb meglepetésemre, alma nagyságú termések jelentek meg rajta. Kicsit utánajártam a dolognak, ezek bizony ehető birsek, kegyetlenül kemények, szóval csak úgy nyersen beleharapni nem ajánlatos. Viszont ízletes kompótot lehet belőle készíteni, csak sokkal hosszabb ideig kell főzni, mint a hagyományos almákat.

A japánbirs a rózsafélék családjába tartozó nemzetség. Ezek a közkedvelt cserjék tavasszal hozzák élénk rózsaszín virágaikat, fás ágaik tüskések, ezért sövénynek is alkalmasak, birsalmatermésük ősszel érik be.

Tápdús, jó vízellátású talajban, félárnyékban vagy napos helyen szépen fejlődnek, egyes fajtáik csupán félméteresre, mások akár kétméteresre is megnőhetnek. Meszes talajban lassabban fejlődnek (lehet, hogy az én kertemben is azért tartott ilyen sokáig, hogy virágokat hozzon, mert meszes a talaj). Szaporításuk egyszerű: lehet magról, tőosztással (én is így kaptam) és dugványozással is. Virágzás után metsszük csak meg, így a következő évben dúsabban fog virágozni.

Forrás

Kedvelt növény ez az elsők között virágzó, lombhullató cserje. Élénksárga virágaival üdítő színfoltja kertünknek. Sokan aranyesőnek mondják, de az egy másik növény, amelynek virágai májusban és júniusban nyílnak fürtökben. Az aranyvesszőnek nagyon sok fajtája létezik: a virágok nagysága, sűrűsége, színárnyalata különbözteti meg őket, sőt 60 cm-re növő törpeváltozata, valamint sárga levelű fajtája is van, amely lombjával díszít a vegetációs időszakban.