Kapanyél

A fecskékről szóló előző posztunkban megismerkedhettünk a füsti és a molnárfecskével, a folytatásban további közlei és távoli rokonok jönnek.

Tudta? A partifecske minden alkalmat kihasznál a fészkelésre

Tudta? Hazánkban 3 fecskefaj fordul elő

A fecskefélék családjából Magyarországon a füsti fecske (Hirundo rustica) tartozott (a múlt idő nem elírás!) a leggyakoribb és legismertebb madarak közé; számos versben feltűnik a régi falusi porták, állattartó épületek csicsergő madara. Színezete felül acélkék (távolabbról ez feketének tűnik), az alsó oldala fehér, torka téglavörös. Nagyon jellemzőek hosszú szélső faroktollai.

A molnárfecske (Delichon urbica) szintén kötődik az emberi építményekhez, az állattartáshoz viszont nem. Fészkét a házak külső homlokzatára építi. Zömökebb alkatú, felül acélkék, alsó fele fehér, faroktollai rövidek, enyhén villásak, felülről nézve a farok tövén fehér folt látható.

A partifecske (Riparia riparia) állománya nagyon hektikusan alakul hazánkban. Eredeti fészkelőhelyei a folyók által kialakított függőleges partfalak, ezek mellett gyakran megtelepszik homokbányákban is. Barnás színezetű, alsó része fehér, a nyak környékén egy barna szalaggal.

Kertjeinkben, főként ha vannak bogyós termésű cserjék, fák, megjelennek a rigók jeles képviselői is.
Több fajuk él Európában, nálunk 5 fajjal találkozhatunk rendszeresen. Határozásukban nagy segítségünkre van, ha ismerjük a hangjukat.
(Itt jegyzem meg, hogy a madárhatározásban nagyon nagy segítség a hangok alapos ismerete. Sőt: néhány fajnál, fajcsoportnál az észlelés és határozás szinte kizárólag hang alapján történhet az adott fajok rejtőzködő életmódja miatt.)