Elkáposztásítottalanítottam...
... némi fonalat a minap. Az általános szokástól eltérően használtam fel két kis fej lila káposztát: fonalat festettem velük. Mert hiszen olyan szép színe van, gondoltam, biztosan ugyanolyan mély bíbor árnyalatú lesz majd a fonalam is tőle, ha kicsit beáztatom a lila káposzta levébe. De nem.
Hanem búzavirágkék lett. Az úgy történt, hogy a festhető gyapjúfonalakat vízbe áztattam. A káposztákat felszecskáztam, és egy nagy lábosban feltettem forrni annyi vízzel, hogy az éppen csak ellepje a káposztadarabkákat. Kb. egy óra hosszat főztem a káposztalevesemet, a lé először sötétkék, majd valami egészen bámulatosan mély bíborszínű lett. A lakás pedig egyre büdösebb…
A káposztalét leszűrtem, nagyjából 1 l festőlét kaptam a végére. Tettem bele timsót, hagytam feloldódni, majd 1 dl ecetet is hozzáöntöttem, hátha akkor lilább lesz az eredmény. Végül beletettem a fonalat is a lébe, majd fél órán át kis lángon főztem, és utána a festőlében hagytam kihűlni.
Amikor kihűlt, kivettem és csodálkozva láttam, hogy élénk kék lett a lila helyett. Alaposan átöblítettem, hogy ne eressze a színét, és fellógatva megszárítottam. Szerencsére a büdös káposztaszag is kiszellőzött belőle, úgyhogy már csak kötnöm kell a káposztás fonalamból valamit.
Ha valaki hagyományos módon szeretné a lila káposztát felhasználni, annak összegyűjtöttem, mit is érdemes még tudni róla.
A lila vagy más néven vörös káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. rubra) a vadkáposzta rokona. Több mint 4000 éve termesztik, a maihoz nagyon hasonló változata az ókori Egyiptomban már ismert volt, szent növényként tartották számon, betegségek kezelésére is használták. Hamar átkerült Európába, ahol a rómaiak és a görögök gyógyításra is használták.
Bizonyosan meggyógyíthatott néhány betegséget, hiszen nagyon gazdag C-, B1- és B2-vitaminban. Található még benne kalcium, kálium, foszfor, vas, jód és kén. 36 antocianint azonosítottak a lila káposztában, ezek az anyagok jótékony hatással vannak a szívre, serkentik az agyműködést és védenek a rákos megbetegedések ellen. Segítik a máj méregtelenítését, a sejtek megújulását, enyhítik a gyomorpanaszokat, serkentik az emésztést és enyhe gyulladáscsökkentő hatásúak. Én meg disznó módon fonalat festettem vele...
Az antocián adja a káposzta lila színét is. A lila káposzta indikátornak is kiváló: savas közegben piros, pink vagy magenta, semleges közegben lila, lúgos közegben pedig kék, zöld vagy sárga színű a leve.
Leginkább friss fogyasztásra, salátákhoz ajánlott, de ki ne hallott volna még a sült libacomb párolt vörös káposztával című remekműről (ez apukám kedvence is).
A lila káposzta termesztése nagyon egyszerű, a kisebb fagyokat is gond nélkül átvészeli. A napos helyet és a tápanyagban gazdag, nedves talajt kedveli. Kétnyári növény: első évben fejet növeszt, ennek a leveleit esszük, második évben sok magot hoz, így erről továbbszaporítható. Magját tavasszal melegágyba vetjük, majd a palántákat tápdús talajba ültetjük.
Jó játék volt káposztalével fonalat festeni, de ígérem, salátát is készítek majd belőle, ahogy normális emberek szokták. Addig is recept a Fűszer és Lélek blogon.
Utolsó kommentek