A kultúrkertekben olyan a babérmeggy, mint fasírtban a zsömle: töltelék. Ez a növény háttérnövényként is használható, mivel erélyes, gyorsan nő és örökzöld, nagy űr megtöltésére, sűrű és nem kopaszodó koronája miatt kerítésnek, sövénynek is alkalmas.

Az isztambuli Dolmabahçe kertjében a háttérben az óriás babérmeggyek

Nagyon jóféle töltelék, ugyanis szinte mindent kibír. Bár a tápanyagban gazdag talajt kedveli, fürge gyökereivel megkeresi a gyengébb talajokon is a számára fontos tápanyagokat. Sokféle babérmeggyet kínálnak az árudák: mindegyik nem tűlevelű örökzöld, és nincs feltétlen szüksége a savanyú talajra, de azért savanykás közegben jobban érzi magát. Egyetlen baja, hogy a rendszeres kutyapisit nem jól tűri, ezen a helyen sárgul, a hajtás kiég. Egyfajta kísérletbe kezdtem, mert a „megszokott” hely környékén 2-3 hosszabban kiálló hajtást meghagytam. Ezekért a könnyebben megcélozható részekért nem kár, ha idővel elsárgulnak, levágom.

Szoliterként, cserjecsoportba, sövénynek is ültethető. Jól tűri a metszést és mindenféle alakítást. Felügyelek két nagy, árnyékos budai kertet, amelyekbe a tervező sok tucat babérmeggyet telepített. Látszik rajtuk, hogy jól érzik magukat, és igencsak sok munkát adnak a kertészeknek, hogy szolidan visszaszorítsák őket – a tulajdonos ugyanis durva beavatkozást nem enged - az eredetileg nekik szánt térbe.

Saját kertemben két, tízéves ’Otto Luyken’ fajtám van közvetlenül egymás mellett. Az egyiket kemény kézzel 60 centis gömbnek akarom megtartani, a másik pedig, remélem egy évtizeden belül egy négy lábon álló, két méteres magasságban elterülő lugasszőnyeg lesz. (Egy ilyet az isztambuli Hippodrom egyik szegletében láttam.) A kis gömb már megszokta, hogy tavasszal, majd nyáron többször is elhárítom kitörési kísérleteit, de az idén kicsit megkéstem a metszésével. Gyorsan ki is használta, mert virágokat hozott. Az erősen metszett babérmeggyek általában nem hajtanak virágot. Most meghagytam, már bogyózik. A bogyókért versengenek a madarak. (A babérmeggynek, ahogy a tiszafának és a leandernek is, minden porcikája mérgező.)

A kis gömb négy, hosszú száron álló társa úgy tűnik, megsértődött, mert babérmeggységében lett megbántva, hogy e fura bonszájformát osztotta neki a sors. Néhány évig megpróbált alulról kitörni, de a próbálkozásokat már az első levelek megjelenésekor sikerült visszaverni. Mára ezek a rügyek felhagytak a küzdelemmel. A szár végén, azonos eréllyel 4-5, tíz-húsz centis hajtást hoz, egy-egy szezonban ezeket ritkítom, és így araszol lassan felfelé a növény. Ha elérjük a kitűzött kétméteres magasságot, kötözéssel próbálom majd a kívánt formára kényszeríteni. Az alakfák kialakításakor, legalábbis a babérmeggy esetében arra ügyelni kell, hogy márciusban, júniusban és szeptemberben fogjuk kézbe a metszőollót.