Mindig nagy öröm, ha parkot létesítenek valahol, főleg, ha városról, jelen esetben Budapestről van szó. Bár a Ruttkai Éva park olyan környéken nyílt, ahol amúgy is sok a zöld (csak néhány lépés ide a Szent István park), ilyesmiből soha nem elég.
Az ünnepélyes megnyitó már majd’ egy éve volt a Victor Hugo u. és a Pozsonyi út találkozásánál, a házak között megbúvó területen. Akkor „csak” a rendezettség látszott, mostanra viszont szépen fejlődésnek indultak a növények.
Nincsenek nagy attrakciók; a növényválasztást a gyors talajtakarás, a letisztult formák és az egyszerű gondozhatóság ihlette, de így is nagyon szép, átlátható. A lakóházakkal szomszédos kerítést a mályva takarja (majd), előtte levendula és kecskerágó gondoskodik a lépcsőzetességről. A régi fák mellé ültettek pl. páfrányfenyőket (Ginko biloba), a sétautakat pedig örökzöldek, pl. törpefenyő és örökzöld orbáncfű szegélyezi.
A térelválasztóként is szolgáló magaságyakban is egyszerű, mégis mutatós növények: gólyaorr, törperózsa és a vicces pomponszőnyeget alkotó medvecsenkesz.
Néhány hónapja a névadó szobrát (Marosits István szobrászművész munkája) is felállították.
A színésznő szobra mellett kis bokor sárga rózsa virít: a teahibrid Márk Gergely, a tavaly elhunyt híres rózsanemesítő „teremtménye”, aki a betegségekkel szemben ellenálló, szárazság- és fagytűrő ágyrózsának a „Ruttkai Éva emléke” nevet adta. (Márk Gergely rózsái a szomszédos Szent István parkban is láthatók, pár éve telepítették oda a rózsakertet, amiről korábban már írtunk itt.)
Csendes kis sziget a forgalmas, trolis útkereszteződéstől néhány lépésre, ahova kutyával ugyan nem, de gyerekkel és mondjuk a Sarki Fűszeresnél elvitelre vett kávéval simán be lehet menni ücsörögni, olvasgatni.
Annak idején önként vállalkozó lakosokat kerestek, akik este zárnák, reggel nyitnák a parkot, de nem tudom, találtak-e valakit a feladatra. Mindenesetre egyelőre nagyon rendben van...
Utolsó kommentek