A minap a kecskeméti bolhapiacon valószínűleg az otthoni büdösnövény-verseny első helyezettjére sikerült szert tennem. Az egyik árus úr portékái között lapult néhány apró és egy férfitenyérnyi csodagumó (Sauromatum venosum). Aki nem ismeri e remeket, annak csak egy lapított és kiszáradt sárdarab. Az biztos, a csupasz gumó nem emlékeztet növényi mivoltára, különösen arra, hogy mire képes.

P1280376.JPGA virág még csak készülődik

Családomat és ragyogó szaglású ebünket korábban néhány dögvirággal (Stapelia) már sikerült megörvendeztetni. Felénk legyek ugyan ritkán járnak, de pozsgásaim illata nevükhöz méltó lehet, mert jó orrú pointerünk az éppen virágzó egyedeket se szétrágni, se letépni, se elásni nem akarja, így nem tudom, hogy ami bennünket a romló hús illatára emlékeztet, mit jelent az állatoknak.

Ha igazak a hírek, akkor a piaci zsákmány csodagumóm, e különleges liliomfajta, még ezeket is felülmúlja, viszont állítólag az egzotikus, tarka levelek közül kinövő hegyes, bordó-pettyes virága kárpótol a keserves illatért.

2319a1884a9f3a3f.jpg
Sokan képről, videómegosztókról ismerhetik közeli rokonát, a Kelet-Ázsiában élő Voodoo-liliomot (Amorphophallus konjac), amely méteres virágával néhány napig hektárnyi erdőt büdösít. Egyébként a bűz a számtalan növényi trükk egyike. A fura ízlésű bűznövények azt szeretik, ha a becsapott döglegyek végzik megporzásukat.

Escape_from_the_voodoo_lily_by_schmoopy.jpg

De visszakanyarodva a csodagumóhoz, e növényi gyík – tudományos neve a gyíkfélékre (Sauria) utal – a virágját tavasszal csupaszon, víz és föld nélkül hozza, a többi időt viszont komposzt, kerti föld és homok egyenlő arányú keverékében a tűző naptól védett helyen szereti tölteni.

Orville2.jpg

Eredeti gazdája szerint, miután elvirágzott, elkezd fejlődni maga a növény. A fagyok beálltával ellankadnak a levelei, amelyeket vissza kell vágni. Ha a levélmaradványokat „elengedi" a gumó, akkor kell kivenni a földből, papírba csavarni és a téli szálláshelyére szállítani.

Nem biztos, hogy anyák napjára a legjobb választás...

Szerző: Czauner Péter

Forrásokért katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!