A legtöbb kertben az átlagosnál egy hónappal előbbre járnak a növények; aki jól ismeri őket, megállapíthatja, nem mindegyik siet, de a gyorsan ébredők között elöl járnak a sárgabarackok. A legkorábbiak március végére már be is fejezték a virágzást. Ezekután már csak reménykedni lehet, hogy a virágokból ízletes termés is lesz.

48035794.jpgA pompás virágok mindig bő termést ígérnek, de sok múlik a tavaszi éjeken

Sok kert legféltettebb gyümölcse a sárgabarack, a biztos terméshez azonban figyelni kell rá, mert más fajokhoz képest háklis. Metszést - a fiatalkori koronaalakításon kívül - csak ritkán igényel. Legbővebben metszetlenül terem, de kényessége miatt szükség van a korona alakítására, szellőssé tételére; fújja csak át jól a szél, ezáltal a betegségeket okozó gombáknak kisebb esélyük van a megtelepedésre. De a koronaalakítás fontos szerephez jut a termésszabályozásban is.

sekerpare_kayisi.jpg

A fa korától függően létezik koronaalakító, fenntartó és ifjító metszés. Fontos, hogy a telepítést követő koronaalakító metszés után 5-6 évig nem érdemes a fához nyúlni, ezután kerülhet sor a nyári korrekciókra. Arra is ügyelni kell, hogy egy-egy termőrész ifjító metszésénél a három évesnél idősebb részek ötödét szabad eltávolítani. Növényvédelmi okok miatt közvetlenül a virágzás előtt és a szüret után, augusztusig szabad ollóval, fűrésszel illetni, ugyanis ilyenkor fertőznek legkevésbé a gutaütésért felelős betegségek. A kiskertekben ajánlott a metszés után azonnal sebkezelővel lezárni a vágást, hogy minél gyorsabban beforrjon a heg. Ezenkívül a metszés után azonnal következzék a rezes permetezés.

Ahogy sokan a földi eper és a szamóca, úgy a sárgabarack és a kajszi elnevezésben sem biztosak. A bogyósról csak annyit, hogy hivatalosan szamóca a földi eper. A sárgabarack viszont a kajszi-, rózsa-, ananász- és a kopasz (sárga)barack fajtakör gyűjtőneve.

A kajszikat általában a többség ismeri. A rózsabarackot élénkpiros fedőszínéről lehet felismerni, e fajtakör tagjainak húsa inkább száraz, ezért sűrű lekvár főzhető belőle. A kényes ananász fajtakört a francia barackok képviselik.

rózsabarack.jpgRózsabarack

Az éghajlati igényeit tekintve fura növény, hiszen igényli a téli hideget és kora tavasztól a nyári meleget. A kajszifának a rügyfakadástól lombhullásig mindenképpen 170-190 fagymentes napra van szüksége; mázlink, hogy klímánk ilyen. De a kajszit kedvelők nagy szerencséjére a magyar, francia, német, USA-beli és kanadai kutatóintézetekben – innen származó fajták vannak köztermesztésben Magyarországon – sokféle olyan fajtát állítottak elő, amelyek megélnek a magyar kertekben, ugyanakkor világfajtája nincs. A kajszi kényes gyümölcs, amit a szakemberek úgy mondanak: szűk ökológiai alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Ebben keresendő annak a magyarázata is, miért fordulhat elő, hogy egymástól alig száz kilométeres távolságra az egyik fajta parádés gyümölcsöt érlel, míg másutt csak szenved.

gönci barack.jpgGönci magyar kajszi

A Nemzeti Fajtajegyzékben a kajszi megnevezés alatt a következő fajtákat találjuk: Bayoto (USA), Bergeron (francia), Budapest, Ceglédi arany, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi gömbölyű, Ceglédi kedves, Ceglédi napsugár, Ceglédi óriás, Ceglédi Piroska, Ceglédi szilárd, Clarina (német), Gönci magyar kajszi, Harcot (kanadai), Hilde (német), Korai zamatos, Kuresia, Larclyd, Magyar kajszi, Mandulakajszi, Mino (német), Nyújtó Ferenc emléke, Pannónia (magyar), Priboto (USA), Roxana, Rózsakajszi, Szamarkandszkij rannij, Toyaco (kanadai), Toyesi (USA), Toyuda (USA).

Megjegyzés: a zárójelben a származási országokat jelöltük, a jelöletlenek magyar fajták.

Szerző: Czauner Péter

Forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!