Elérkezett vízkereszt napja, ami hagyományosan a karácsonyfabontást is jelenti. Sokan idén se vártak ilyen sokáig, már rögtön karácsony után megszabadultak a fenyőktől. Bár a nagyobb városokban külön e célra kijelölt helyeken gyűjtik a megunt karácsonyfákat (a budapesti lerakóhelyeket itt lehet megnézni), a legtöbben a ház elé teszik, vagy legfeljebb a sarokig viszik. Ilyenkor elég lehangoló a látvány; ma reggel tettünk egy kört a környéken (Budapest, 13. kerület), valószínűleg máshol is hasonló a helyzet.

A helyi közterületfenntartó ugyan elszállítja és elégeti vagy komposztálja a kidobott fenyőfákat, de nem könnyítjük meg a dolgukat, ha nejlonzacskóba szuszakoljuk a torzókat, vagy fent hagyjuk a szaloncukor papírját (esetleg a díszeket...).

Neki valószínűleg jobb sorsot szántak a gazdái, csak nem győzte kivárni a kiültetést...

Kár, hogy a tartós fenyőket vásárlók nem tartják a régi szokásokat: húsvétig megmaradhatnának a fák, akkor hímes tojásokkal fel lehet őket díszíteni, és csak később megválni tőlük. 

Még marad(hat)tak volna...

Kertes házban elégethetjük a fát, és ha hamuját elszórjuk a veteményesben, a néphit szerint jobb lesz a termés. Persze az égetést ne a kandallóban végezzük, mert az nagyot szólhat. Az egy karácsonyfáról lepotyogó tűlevélmennyiség a komposztnak sem árt, nyugodtan belerakhatjuk.

Ebből itt nem lesz komposzt

A nagyvárosi vízkereszt lehangoló atmoszféráját tovább fokozza a rafinált lakó, aki minden alkalmat kihasznál, hogy megszabaduljon a kacatjaitól. A fenyők közé kerül egy kis sitt, gumiabroncs, polc stb.

Persze az sem környezettudatosabb, aki az ünnepek után kidobja a fenyőt a városszéli erdőkbe, mert az is környezetszennyezésnek számít. Erről bővebben itt.

A legjobb, amit városlakóként tehetünk, hogy az ágakat levágjuk, és a törzstorzó mellé kitesszük. Így:

Aki pedig gyökeres fát vett, igyekezzen a kiültetéssel, mert már lehet, hogy így is késő...

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!