Szerencsés, aki a napokban a Tisza mellékfolyóinál, ill. a Közép- és Felső-Tisza környékén jár, mert ritka és lenyűgöző látványban lehet része. Minden évben így június közepe táján járják a kérészek (Palingenia longicauda) különleges násztáncukat. A pontos időpontot a vízállás és az időjárás is befolyásolja, és a jelenség csupán néhány napig, ritkábban egy-két hétig tart. Az idei rajzás megkezdődött, az érdeklődők a késő délutáni óráktól naplementéig csodálhatják a „tiszavirágzást”.
A tiszavirág a kérészek rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú rovar, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A néhány óráig tartó násztánc kezdetén a három éves lárvák felemelkednek a víz felszínére a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segítségével. A hímek az elsők: a partra repülnek, és vedléssel alakulnak át párzóképes imágóvá. A vedlés alatt a kérész röpképtelen, így könnyen a rovarevő madarak prédájává válik. Az átalakult hímek ezután közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a folyó felett 5-10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkednek a vízre, és lerakják petéiket. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, a dús növényzet közé és az üledékbe. A 10-100 ezres egyedszámú telepek ott élnek a következő három évben. A kérészek a párzás és a petelerakás végzetével feladatukat teljesítették, rövid életük ezzel véget is ér.
A tiszavirág védett faj, hiszen az egykor egész Európában elterjedt rovar mára már jelentős számban csak a Tiszában és vízrendszerében található meg. Kevésbé ismert, hogy valaha a Dunán is voltak kérészek. A „dunavirág” 1974-ben tűnt el, majd 2012 augusztusában – a javuló vízminőségnek köszönhetően – újra megjelent, bár sokkal kisebb számban, mint a Tiszán. A dunavirágról további érdekességek itt olvashatók.
A kérész Magyarországon 1993 óta védett, oltalma élőhelyére és minden alakjára, így a lárvára, a szubimágóra, az imágóra és az elpusztult egyedre is kiterjed. Természetvédelmi értéke jelenleg minden megjelenési formájában, egyedenként tízezer forint.
Aki igyekszik, a napokban még elcsípheti a különleges látványt, a Tiszakürti Arborétum pl. külön túrákat szervez. Részletek itt.
