Pár éve egy kvízműsorban a versenyzőnek fogalma sem volt a kérdésben szereplő rekettyéről. Na, gondoltam, ez se járt még soha a Hanságban, ahol a mocsaras, lápos réteken, vízpartokon magas bozótot alkot a terebélyes rekettye, pontos nevén rekettyefűz (Salix cinerea), amely más fűzligetekkel együtt alakítja ki a Hanság láprétjeinek jellegzetes tájképét.
A mindennapi szóhasználatban a rekettyefüzet csak rekettyének mondjuk, nem is gondolva, hogy a név más növényt is jelenthet.
A megszentelni való, szürkés színű barkavesszőket a rekettyefűzbokrokról szedtük. Nagyanyám gondosan elhelyezte a barkaágakat padlásra, pajtába, ajtó fölé, mindenhová ahova kellett, hogy védve legyünk villámcsapástól, tűzvésztől, jégesőtől, betegségektől, és még a világvégétől is.
Egy alkalommal a növényhatározómban lapozgatva meglepődve láttam egy sárga virágú pillangós félcserjét, a magas vagy festő rekettyét (Genista tinctoria elata). Neve onnan ered, hogy sárga festékanyagával már az ókorban is festettek len- és gyapjúkelméket.
A kvízkérdésre tehát én sem tudtam volna jól válaszolni, mert tulajdonképpen rekettye nincs, csak magas vagy festőrekettye, ill. rekettyefűz. Merthogy a rekettye (Genista) a pillangósvirágúak (Fabaceae) mintegy 70 fajt számláló családjának egyik nemzetsége. A rekettyés pedig általában a rekettyefűzbokrokat jelenti.
A rekettye körüli bizonytalanság tehát nem egyedi dolog, íme még egy példa:
Utolsó kommentek