Kapanyél

"Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták." írja a Wikipédia.

- január 1. (Újév, Fruzsina): Amilyen az Újév napja, olyan lesz az egész esztendő. Igaz ez az időjárásra és a tevékenységekre egyaránt. Tilos a házimunka, főleg a szemetet nem szabad kivinni, mert elmegy vele a szerencsénk is. Ugyanakkor nem szabad ágyban sem maradni, mert akkor egész évben az ágyat nyomjuk. Lencsét, malacot, rétest kell enni, mert ezek "kitúrják" és "megnyújtják" a szerencsét, míg a szárnyas kikaparná, a hallal meg elúszna.

Ólomöntéssel, gombócfőzéssel ilyenkor is meg lehet jósolni, mikor kel el a hajadon leány, sőt, az újévi kocsonya csontját, ha megeszi a kutya (és miért ne tenné), hamarosan lakodalom várható.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ismét elérkezett az év utolsó napja, a mérlegkészítés ideje. Most is kimazsoláztuk, melyik hónapban melyik volt a legolvasottabb poszt a Kapanyélen. Következzen a 12 legkedveltebb írás. Jövőre Veletek ugyanitt!

A barátok, családtagok szilveszterkor szerencsét ígérő ajándékokat szoktak egymásnak adni. A növények között kiemelten ilyennek számít a négylevelű lóhere. A növények világát ismerők tudják, hogy ez az amúgy rendre háromlevelű fehér here igen ritka - tízezer háromlevelűre jut egy - négylevelű változata. Ilyet lelni szerencse vagy kitartó kutatás nélkül lehetetlen. Talán a legnevesebb négylevelűlóhere-gyűjtő Ferenc József volt, akit a monarchia nyaralóhelyeinek parkjaiban, réteken gyakorta lehetett látni szerencséjét keresni. A naplójában préselt példányokat szívesen mutogatják az osztrák helytörténeti kiállítások tárlóiban.

December - Karácsony hava

53. hét:

- december 28. (Kamilla): Aprószentek napja, azoknak a betlehemi fiúgyermekeknek az emléknapja, akiket Heródes megöletett, amikor a ki Jézust kerestette.

E nap jellegzetes szokása Európa-szerte a vesszőzés: ilyenkor a fiúk házról házra járnak, egészség- és szerencsekívánó mondókákat mondanak, majd fűzfavesszővel, esetleg korbáccsal megvesszőzik a lányokat.

Karácsony óta hagyományosan e napon söpörnek ki először, a szemetet pedig a gyümölcsfák tövébe szórják, hogy bő termésük legyen. Az állatok kapnak a lucabúzából, meg a karácsonyi szakajtóban lévő gabonából, hogy egész évben egészségesek legyenek.

Dologtiltó nap is: nem szabad mosni!

- december 31. (Szilveszter): Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz. Szilveszter éjszakája a mulatozás, zajkeltés és jóslás ideje. Az óév temetése közben már az új esztendőre koncentrálnak, mindenféle trükkel próbálják meg kitalálni, milyen lesz az év. A következő 12 hónap időjárására Luca-napkor is gyakorolt hagyma-só módszer adhat támpontot: a vöröshagymáról a ház ura leszedett 12 réteget, mindegyikbe sót tett, amelyikben elolvadt a só, az a hónap csapadékos, amelyikben nem, az száraz lesz.

Akárcsak karácsonykor, a piros almával feldobott mosdó- és ivóvíz ilyenkor is az egészséget szolgálja. Az állatok szaporaságát, egészségét pedig a nagy zajjal járó pergőzés, csengetés vagy kongózás hivatott biztosítani: a ricsajra az állatok felébrednek és a másik oldalukra fordulnak. Ezért hívják nyájfordításnak is.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Karácsony táján érdemes kicsit feleleveníteni a Bibliában szereplő növényeket. Míg a világnyelveken hatalmas kultúrája van a Biblia úgymond mellékszálainak számító építészeti, növénytani, állattani összegzéseknek, elemzéseknek, addig a biblikus florisztika magyar nyelvű irodalma szegényesnek mondható. Akit mégis érdekel, annak ajánlhatók Surányi Dezső e témában publikált írásai.