Kapanyél

December - Karácsony hava

53. hét:

- december 28. (Kamilla): Aprószentek napja, azoknak a betlehemi fiúgyermekeknek az emléknapja, akiket Heródes megöletett, amikor a ki Jézust kerestette.

E nap jellegzetes szokása Európa-szerte a vesszőzés: ilyenkor a fiúk házról házra járnak, egészség- és szerencsekívánó mondókákat mondanak, majd fűzfavesszővel, esetleg korbáccsal megvesszőzik a lányokat.

Karácsony óta hagyományosan e napon söpörnek ki először, a szemetet pedig a gyümölcsfák tövébe szórják, hogy bő termésük legyen. Az állatok kapnak a lucabúzából, meg a karácsonyi szakajtóban lévő gabonából, hogy egész évben egészségesek legyenek.

Dologtiltó nap is: nem szabad mosni!

- december 31. (Szilveszter): Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz. Szilveszter éjszakája a mulatozás, zajkeltés és jóslás ideje. Az óév temetése közben már az új esztendőre koncentrálnak, mindenféle trükkel próbálják meg kitalálni, milyen lesz az év. A következő 12 hónap időjárására Luca-napkor is gyakorolt hagyma-só módszer adhat támpontot: a vöröshagymáról a ház ura leszedett 12 réteget, mindegyikbe sót tett, amelyikben elolvadt a só, az a hónap csapadékos, amelyikben nem, az száraz lesz.

Akárcsak karácsonykor, a piros almával feldobott mosdó- és ivóvíz ilyenkor is az egészséget szolgálja. Az állatok szaporaságát, egészségét pedig a nagy zajjal járó pergőzés, csengetés vagy kongózás hivatott biztosítani: a ricsajra az állatok felébrednek és a másik oldalukra fordulnak. Ezért hívják nyájfordításnak is.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Július - Szent Jakab hava

31. hét:

- július 29. (Flóra): Flóra a római mitológiában a virágok és a virágzás, legfőképp a gabonavirágzás istennője.

- július 31. (Ernő): Ernő-napi eső langyos telet hoz.

Tollfosztás

November - Szent András hava

46. hét:

- november 11. (Márton): "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."   A Márton-nap és a liba kapcsolatának fennköltebb magyarázata, hogy a legenda szerint a végtelenül szerény Szent Márton, amikor Tours püspökévé akarták szentelni, elbújt egy libaólba, de a szárnyasok hangos gágogással elárulták.

A praktikus ok ugyanerre a kapcsolatra, hogy ekkorra hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: „Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

E napon már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. A gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van.

December - Karácsony hava

49. hét:

- december 4. (Borbála): Ha a Borbála napján vízbe helyezett cseresznyefaág ("borbálaág") karácsonyra kivirágzik, az eladó lánynak közeli házasságra van kilátása. Vághatunk mellé aranyvesszőt, meggyfaágat, orgonát, bármilyen gyümölcsfaágat a kertből, így szép virágos csokrunk lesz karácsonyra. Igaz, az orgonának csak a levelei hajtanak ki, de az is nagyon mutatós.

Borbála-napkor többféle tevékenység is tilos: nem szabad fonni, mert ha rokkához nyúlnának, Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Akárcsak Luca-napkor, nem szabad varrni sem, mert bevarrnák a tyúkok fenekét.

- december 6. (Miklós): Ha Miklós napján hó esik, vége az enyheségnek.

- december 7. (Ambrus): Ha a fagy elmarad és sárba enyhül az időjárás, karácsonykor jeges idő lesz.