Kapanyél

Az év fája, hüllője, hala mellett a Magyar Természettudományi Múzeum szervezésében minden évben közönségszavazás dönt az év vadvirágáról is. Tavaly december 31-ig lehetett szavazni négy indulóra, amelyek közül a legritkább, a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris) nyert. (Második lett a nagyezerjófű, harmadik a turbánliliom és a negyedik helyen a medvehagyma végzett.)

A mocsári kockásliliom a liliomfélék népes családjának tagja, rokonai között találjuk a liliomokat és a tulipánokat is. A kockásliliom (Fritillaria) nemzetség hazánkban egyetlen vadon élő faja. Az ország északkeleti (Aggtelek, Bükk, Mátra) és délnyugati részén fordul elő.

Magjai már februárban csíráznak, de a kikelt növények 4-5 évig nem virágzanak. Utána viszont annál inkább: akár 25 éven át már március végétől (ha marad a meleg időjárás, még korábban is) nedves réteken, ligeterdőkben bontja rózsaszínes-lilás-barnás, szinte szabályosan kockás, harang alakú virágait.

Élőhelyeinek megsemmisítése (mocsarak lecsapolása, halastavak létesítése, gyepfeltörések) miatt Európában és hazánkban is egyre ritkább. Védett növény, egy tő értéke 50 000 forint.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Az olcsó kukorica már a vetőmagpiacot bolygatja

A gabonaárak ha Európában még (?) nem is, de a tengerentúlon már drágulni kezdtek. Eközben itthon arról hallani, hogy az eladott vetőmag mennyisége elmarad az ilyenkor szokásostól. Sok még a tavalyi készlet a raktárakban ugyanis és a termelők egy jelentős része finanszírozási okokból még nem szerezte be az új vetőmagot. A további részletekről, a hazai, illetve külföldi árutőzsdék történéseiről az alábbiakban olvashat. Részletesebb adatokért és a legfrissebb MGX-értékekért pedig kattintson ide>>.

Lényegében nem változott a kukorica azonnali ára a Magro.hu fizikai piacterén a 7. héten. Maradt valamivel 43 ezer forint alatt. És ez az árszínt most a vetőmagpiacra is hatással van. A viszonylag alacsony árak miatt ugyanis, a termelők egy része még nem értékesítette a tavalyi kukoricát, és amíg ez meg nem történik, addig a vetőmag beszerzésével is kivárnak.

Még mindig volt hova csökkenjen a kukorica ára viszont a Budapesti Értéktőzsdén. A pénteki 42 500 forintos záróár említésre érdemes forgalom mellet alakult ki. Utoljára több mint fél éve, 2015. június 30-án volt ilyen alacsony az árfolyam.

Egy hetes „gondolkodás” után, Párizsban (MATIF/EURONEXT) is tovább folytatódott a kukorica árának lejtmenete. Ízlelgessük a számot: 146, 146 euró volt ugyanis a múlt heti záróár, 22 százalékkal alacsonyabb, mint negyedévvel ezelőtt.

Chicagóban (CBOT/CME) viszont az elmúlt hét csökkenése után újra drágulni kezdett a kukorica fronthavi jegyzése. Igaz ennek mértéke nem volt jelentős, de a tonnánkénti árfolyam immár megint a 145 dollárhoz van közelebb, nem 140 dollárhoz. A forgalom továbbra is élénk és erősödő.

Aktuálisan 12 ezer tonna kukoricát adnának el és együttesen 9 ezer tonnányit értékesítenének a piactéren.

Kis mértékben, de tovább drágult a búza ára a hazai fizikai piacon. Ennek köszönhetően a takarmánybúza ára elérte a 46 150 forintot, míg az étkezési 50 250 forintér cserélt gazdát átlagban.

A hazai árutőzsdén a kukoricához hasonlóan a búza ár is folyamatosan lefelé mozog. Nem volt ez máshogy a 7. héten sem. Sokáig, egészen 2013 októberéig kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy ilyen alacsony árakat lássunk. Akkor a mélypontot egy erős drágulási hullám követte. Erre most nincs esély.

Párizsban (MATIF/EURONEXT) még mindig stagnál a búza ára. A 150 euró erős alsó támaszt jelent. Most éppen 152 eurónál tart a tonnánkénti árfolyam, a forgalom viszont csökkenőben van.

A stagnálás után egyértelműen emelkedni kezdett a búza ára 7. hét első felében, de csütörtök-péntekre változott az irány, így alig 1 százalék maradt ebből pluszban és a görbe 170 dollár alatt maradt. A forgalom továbbra is élénk.

Továbbra is él kétszer 50 ezer tonnára vonatkozó vételi ajánlatunk, amihez keressük az eladókat. Részletek itt: http://www.magro.hu/gabonafelek/buza/malmi-i-buza/9636/

Szerző: Németh István a Magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Ha minden jól alakul, idén is magyar fa lehet az európai év fája. Nem kell ehhez más, csak jó sok szavazat még február 29-ig. Az izgalmakat fokozza, hogy mától már nem publikus a szavazatok állása.

Amint arról korábban már írtunk a blogon, 2015-ben a bátaszéki molyhos tölgy lett Magyarországon az év fája, amely egy 18. századi erdő emlékét őrzi a településen. A mögötte álló Szent Orbán kápolnát abban az időben emelték egy pestisjárvány után. Az öreg fa és kápolna közösen vigyázza a települést és lakóit, akik az '56-os dunai árvíz idején is ide menekültek. A tekintélyes fát a helyi földművesek gondozták: levágták száraz ágait, és a csonkot megfestették, ezzel védve a betegségektől. Máig élő hagyomány, hogy a tölgy törzsét május 25-én borral locsolják, ezzel biztosítva a következő év bő szőlőtermését.

Február - Böjtelő hava

8. hét:

- február 22. (Péter): "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő." A feltételezések szerint Üszögös Szent Péter egy elhallásnak köszönheti a nevét; a "cathedra Sancti Petri" középkori magyar fordítása "Szent Pétör ü székössége" volt, ebből lett Péter "üszögössé". Ez a nap szerencsétlennek számít, így semmilyen munkához nem fognak. Az asszonyok nem nyúlnak lisztbe, nehogy üszögös (gombás) legyen a búza. Amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz Józsefkor is.

- február 24. (Mátyás): "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." A másik ismert mondás szerint: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mert e két napon nagy hidegek szoktak lenni.

A halászok szerint a Mátyás-napkor fogott hal, "Mátyás csukája", egész évben szerencsét hoz a halászoknak.

A hideg idő jó termést, a szeles kevés tojást jelzett. Ha e napon esett, attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz. Ha még havas volt az idő, árpát, búzát, zabot vetettek, a konyhakertbe pedig borsót, sárgarépát, mert úgy tartották, ilyenkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!

Legalábbis Japánban mindenképpen. Ráadásul a „feltaláló” nem is ifjú szerelmes, amitől még szívmelengetőbb a dolog.

Történt ugyanis, hogy az idős japán férfi, Kuroki úr felesége cukorbetegség szövődményeként egyik napról a másikra elvesztette a látását. Az asszony egyre mélyebb depresszióba süllyedt, már a házból sem ment ki. A férj azonban nem hagyta annyiban a dolgot, elkezdte illatos virágokkal beültetni a birtokot, ahol 1956-ban kötött házasságuk óta élnek.

2 év alatt mostanra már több ezer tő lángvirág borítja a portát, amelyek illata meggyógyította Kuroki asszony lelkét. Bár ő a látványt nem élvezheti, az illatos virágmező az igaz szerelem jelképe lett, mindenhonnan csodájára járnak.

Forrás

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!