Kapanyél

Ahogy egy éve, most is kibújt a hóvirág! Boldog új évet, szép virágokat, bő termést és jó kertészkedést kívánunk mindenkinek!

"Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre." (Márai Sándor)

A népi kalendárium szerint szilveszter és az új év első napja szorosan összefügg, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Úgy tarják, e két napnak döntő szerepe van abban, milyen lesz a következő évünk. A szokások, babonák a család, a gazdaság, a háztartás körül forognak. A szilveszter éjféli zajkeltésnek (kongózásnak, pergőzésnek) több célja is van: egyrészt elűzi a rossz szellemeket, másrészt felébreszti az embereket, hogy az új évben szorgalmasan dolgozzanak, harmadrészt a jószágot is felveri, és arra készteti, hogy a másik oldalára forduljon, ami biztosítja az állatok jó egészségét és a bő szaporulatot.

Gulyafordítás

December - Karácsony hava

1. hét:

- december 31. (Szilveszter): Ha éjjel esik, reggel pedig süt a nap, rossz termés lesz.

Tegnapi posztunkban már szóltunk a neve ellenére nemcsak december 6-án, de az egész karácsonyi, újévi időszakban közkedvelt mikulásvirág életben tartásáért folytatott küzdelemről. Ma a vele kapcsolatos legendákról ejtünk pár szót.

A Mexikó trópusi vidékein őshonos mikulásvirágot először az ott térítő ferencesek használták karácsonyi dekorációként. A piros levelek alakzata miatt „karácsonyi csillagnak” is nevezett növényről két legendát is említenek. Az egyik az 1500-as évekre nyúlik vissza, amikor is egy nagyon szegény mexikói kislány azon búslakodott, hogy nem tud a karácsonyi ünnepségre ajándékot venni. Bánatát látva egy angyal azt tanácsolta, a templomhoz vezető úton gyűjtsön növénymagokat, és azt vigye ajándékba. Így is tett, és a következő hajnalra a magokból csodaszép mikulásvirágok nőttek.

A másik legenda a 17. századból származik, főszereplője egy Pedro nevű fiú. Ő is a templomba indult, hogy megnézze a az ott kiállított betlehemet. Ajándékba az út széléről szedett zöld ágakat. Sokan kinevették, hogy ilyen ajándékot szán a kis Jézusnak, ám amikor lefektette a jászolhoz az ágakat, gyönyörű piros levelek lepték el azokat.

Mexikóban karácsony előtt ma is sok templom előtt cserepes mikulásvirágokkal díszítik körbe a betlehemes jelenetet. A legszebb állítólag az oaxacai katedrális (kép fent) előtt látható , úgyhogy aki esetleg arra jár a napokban, mindenképpen nézze meg!

A sok közszájon forgó tanács ellenére a karácsonyra megvásárolt mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) ünnepek utáni életben tartása csak olyan, különleges körülmények között lehetséges, amelyeket egy átlagos lakásban képtelenség megteremteni. Persze más a helyzet Mexikóban, ahol ez a növény őshonos. Ott nem a lakásban, hanem parkokban, kertekben tartják a három-négy méteresre megnövő, lombhullató bokrot. Klímánkon ezért inkább ajánlható az évenkénti vásárlás, mint a vergődés. Aki kudarc nélkül meg akarja úszni a mikulásvirág-kalandot, jobb, ha (cserepes) vágott virágként kezeli.

Mexikóban nincs szükség trükkökre