Kapanyél

Tudta? Magyarországon 2 gólyafaj fordul elő

A mindenkinek ismerős gólya hivatalos neve: fehér gólya (Ciconia ciconia), de él nálunk egy kevéssé ismert rokona, a fekete gólya (Ciconia nigra) is. A két madár méretre azonos, színbeli eltérések a következők: a fehér gólyán fekete szín csak a szárnyán, az evezőtollakon van, az összes többi tolla fehér. A fekete gólyának csak a hasa fehér, a többi tolla fekete (alulról a szárny tövénél van még egy kis fehér szín, valamint egyes példányoknál a faroktollak is fehérek lehetnek). A fej és nyak tulajdonképpen csak messziről tűnik feketének, közelről színjátszó zöldes-kékes színű, mely a vörös csőrrel és szem környékkel az egyik legszebb madárrá teszi a fekete gólyát. A fent leírt nagy különbségek ellenére főleg rossz látási viszonyoknál vagy nagyobb távolságból nem mindig könnyű a megkülönböztetésük, a reptében kinyújtott fej és nyak színe a legjobban megfigyelhető bélyeg.

Idén is bebizonyosodik, igaz a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér. Persze az is biztos, hogy a szabadföldi szamócások nem örülnek, de mi vásárlók sem, mert ezen a héten az eső áztatta ágyások termése biztosan elrothad. A hiány pedig megint áremelést hoz, pedig éppen zuhanni kezdett az eper ára.

A Bidens ferulifolia nem véletlenül kapta a magyar keresztségben a balkon aranya nevet, mert ez mindent elárul róla. A Közép- és Észak-Amerikából származó növény a napos erkélyek, virágágyak hálás lakója. Viszonylag igénytelen, ha jól érzi magát, májustól a fagyokig ontja aranysárga, csillag alakú, illatos virágait.

Pongrác, Szervác, Bonifác és Zsófia

Május - Pünkösd hava

20. hét

Ez a hét a fagyosszentekről szól, és az időjárás-előrejelzés szerint idén sem tétlenkednek majd. Bár ezen időszak lehűlését hideg sarkvidéki légtömegek okozzák, és a derült éjszakák kedveznek a fagyok kialakulásának is, a népi megfigyelések e három vértanú, valamint Zsófia és Orbán nyakába varrják a zord időjárást.

A jeles nap története a múlt század elejére nyúlik vissza, amikor 1902-ben a hasznos madarak védelmében megszületett párizsi egyezmény alapján Chernel István, lelkes ornitológus szülővárosában, Kőszegen megszervezte az első Madarak és Fák Napját.

Az ünnep 1906-ban, Herman Ottó közreműködésével vált hivatalossá, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő, hogy minden iskola szervezze meg a Madarak és Fák Napját "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben.